Tárgyszerű és a kölcsönös megértésre törekvő beszélgetésnek nevezte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának delegációjával folytatott szerdai tárgyalását újságíróknak nyilatkozva.
A tárcavezető azt mondta az MTI szerint: ismertették a delegációval az európai uniós források felhasználásának rendjét és alapvető szempontjait, majd a bizottság tagjai tettek fel kérdéseket. Navracsics Tibor szerint ugyanakkor érezhető volt, hogy a delegáció nem olvasta azokat a háttéranyagokat, amelyeket az alaposabb információk érdekében előzetesen kiküldtek nekik, másrészt számos képviselőnél a politikai előítéletek is befolyásolták a véleményalkotást, ebből adódóan pedig a kérdéseknél időnként tényszerű tévedések is előfordultak.
Kérdésre azt mondta: bízik abban, hogy több kérdésben sikerült legalább árnyalni a bizottság álláspontját, vagy eddig kialakított véleményét.
„Megkockáztatom, lehet, hogy vannak olyan területek, ahol talán sikerült őket meggyőzni adatokkal, tényekkel és ebből adódóan én inkább abban bízom, hogy hosszú távon egy támogatót sikerült szereznünk ahhoz, hogy az európai uniós forrásokhoz hozzáférjünk”
– fogalmazott.
Ugyanakkor azt is kifejtette: „mérsékelten optimista” a delegáció látogatását illetően, nem hiszi, hogy túl jó véleményük lesz majd összességében. A miniszter azt szeretné, hogy a tárgyszerűen igazolható, vagy cáfolható kérdésekben fogadják el a magyar kormány adatait.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagjainak kiválasztásával kapcsolatban megfogalmazódott európai bizottsági véleményről a Navracsics Tibor azt mondta:
a tavaly decemberi tanácsi határozat a közérdekű alapítványokkal kapcsolatban annyiban állapított meg aggályt, hogy abban magas szintű politikai döntéshozók is részt vesznek, és innen jutottak el odáig, hogy most a tagok kiválasztását is a tárgyalás részévé tették.
A miniszter szerint a megoldásnak két végpontja ebben az ügyben: a mostani rendszer, azaz amikor a kuratórium hív be új tagot, a másik véglet pedig az, amikor nyílt pályázatot írnak ki a tagságra. A kettő között lehet valahol a végeredmény, erről tárgyalunk – jelezte.
Abban egyetértés van, hogy az országgyűlési képviselők például összeférhetetlenek lennének, de abban még nem egyértelműek az álláspontok, hogy egy európai parlamenti képviselő vagy egy polgármester is összeférhetetlen-e – tette hozzá.
Navracsics az Indexnek némileg bővebben nyilatkozva azt mondta, elsősorban az összeférhetetlenségi kérdésekre koncentrálnak a tárgyalások során, hogy egyértelműen körülhatárolják azokat a témákat, amelyeknél pontosítani kell – mondta a miniszter, majd hozzátette, hogy itt elsősorban a kuratóriumi tagságokról van szó.
A korlátozások a kormánybiztosokra és az országgyűlési képviselőkre is vonatkoznának.
Kérdés az is, hogy hol kell meghúzni a határukat a közigazgatási pozícióknak, amelyek még ügydöntőek lehetnek a források elosztásánál, illetve a közvetlenül a kormányzati igazgatás alá nem tartozó területek köztisztviselői esetében.
A miniszter közölte azt is, hogy az akadémiai szabadság kérdése érintőlegesen szóba kerül az alapítványi egyetemekkel kapcsolatos megbeszéléseken. Ezzel kapcsolatban elmondta, az uniós bizottság észrevételeinek jelentős része a szenátus és a kuratórium közötti kapcsolatra vonatkozik.
Új kuratórium lesz Pécsett?
A Navracsics által elejtett részinformációkból az körvonalazódik, mintha teljesen újjá kellene majd húzni a PTE-t működtető alapítvány kuratóriumát. Ha ugyanis az EU érdemben is tovább szigorít az összeférhetetlenségi szabályokon, még inkább kiterjesztve azt, az gyakorlatilag az ötből négy kuratóriumi tagot érinteni fogja valamilyen formában, egyedül a semmiféle politikai tisztséget nem betöltő ötödik tag – dr. Rappai Gábor – lehet a kivétel. Hacsak az EU nem annyira szigorít, hogy az sem lehet kuratóiumi tag a jövőben, aki egyben munkavállalóként, vagy bármilyen más pozícióban dolgozik az egyetemen.
A politikusokhoz hasonlóan ugyanis legalább annyira izgalmas kérdés, hogy az alapítványok kuratóriumaiban összeférhetetlennek minősülnek-e azok a szereplők, akik a kuratóriumi pozíciójuk mellett az adott egyetem alkalmazásában is állnak, például oktatóként, intézetvezetőként, vagy bármilyen más formában. Ebben a helyzetben ugyanis fenntartóként döntenek egyebek mellett önmagukról is, és közvetlen ráhatásuk van egyetemi kollégáik – adott esetben szakmai konkurenciájuk – előmenetelére is.
