Az Európai Bizottság bíróság elé viszi Magyarországot az árrésstop miatt, amit a Tisza-kormány is megtartott

Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé viszi Magyarországot az árrésstop miatt – derült ki a bizottság friss közleményéből.

A bizottság álláspontja szerint

az Orbán-kormány által bevezetett árrésstop sérti az uniós jogot, és aránytalanul sújtja a főként külföldi tulajdonú kereskedelmi láncokat. A testület szerint a szabályozás arra kényszeríti az érintett vállalkozásokat, hogy egyes termékeket veszteséggel értékesítsenek

– szemlézi a közleményt a Világgazdaság.

A Európai Bizottság szerdai közleménye emlékeztetett, hogy Magyarország 2025-ben két kormányrendelettel vezette be az árrésstopot. A 42/2025-ös kormányrendelet egyes élelmiszerek esetében legfeljebb 10 százalékban, míg a 93/2025-ös kormányrendelet meghatározott drogériai termékeknél 15 százalékban maximálta a beszerzési ár és az eladási ár közötti árrést.

A szabályozás emellett azt is előírta, hogy a kereskedők legalább akkora mennyiségben tartsák forgalomban az érintett termékeket, mint az intézkedések bevezetése előtt.

Brüsszel szerint a magyar szabályozás tévesen abból indul ki, hogy a beszerzési és az értékesítési ár közötti különbség teljes egészében a vállalkozások nyeresége. A bBizottság hangsúlyozza, hogy a kereskedőknek jelentős egyéb költségeik is vannak, például:

• munkabérek és járulékok,
• szállítás,
• raktározás,
• üzlethelyiségek fenntartása,
• adók.

A közlemény szerint 

• az élelmiszer-kiskereskedelemben az átlagos árrés mintegy 30 százalék, 
• a drogériák esetében pedig 35 százalék, 

miközben a tényleges nyereséghányad jellemzően csak 3–4 százalék.

A bizottság úgy véli, hogy a maximált árrés és a kötelező készletszint együttes alkalmazása veszteséget okoz a már piacon működő vállalkozásoknak, miközben elriasztja az új piaci szereplőket a magyarországi belépéstől.

A Tisza-kormány is megtartotta

A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi kamatdöntő ülését követően Varga Mihály jegybankelnök arra utalt, hogy a jegybank megítélése szerint kedvező időszak lehetne az árrésstop kivezetésére. 

A megjegyzés azért is kapott különös figyelmet, mert az MNB a kormánytól független intézmény, és ritkán fogalmaz meg ilyen egyértelmű véleményt egy konkrét gazdaságpolitikai intézkedéssel kapcsolatban.

A kormány részéről néhány nappal később érkezett reakció.

A Kármán András vezette Pénzügyminisztérium közölte, hogy jelenleg nincs napirenden az árrésstop megszüntetése, vagyis a kabinet továbbra is fenntartaná az intézkedést.

A kérdés várhatóan a közelgő kiskereskedelmi ágazati kitekintőn is napirendre kerül, ahol az MBH Bank elemzői is értékelhetik az árrésstop eddigi hatásait, valamint várható jövőjét. 

Ezekre érvényes

Az árrésstopot 2025 márciusában vezették be a nagy árbevételű kiskereskedelmi láncok részére, majd fokozoatosan terjesztette ki különböző termékek árazására. 

A 30 alapvető élelmiszer esetében

• a baromfi- és sertéshúsok,
• tej és joghurtok,
• vaj,
• tojás,
• étolaj,
• liszt,
• cukor,
• sajt

lett olcsóbb.

Később pedig a háztartási cikkeknél a

• szappan,
• papír kéztörlő henger,
• folyékony szappan,
• alufólia,
• tusfürdő,
• kézfertőtlenítő gél,
• testápoló,
• általános tisztítószer,
• fogkefe,
• mosogatószer,
• fogkrém,
• gépi mosogatótabletta,
• sampon,
• folyékony súrolószer,
• egészségügyi betét, 
• mosópor,
• tampon, 
• folyékony mosószer,
• eldobható borotva,
• öblítő,
• utántöltő borotvafej, 
• borotvahab,
• borotvazselé,
• golyós dezodor,
• izzadásgátló stift, 
• dezodor,
• hintőpor,
• eldobható nadrágpelenka,
• toalettpapír,
• papír zsebkendő

árát vágták vissza.

(via VG.hu / Fotó: Illusztráció / Forrás: Gemini)