A Pécs Aktuál információi szerint még a vízszolgáltató jelenlegi vezérigazgatójánál is kiverte a biztosítékot az önkormányzat - szépen adagolt - legújabb akciója. Olyanért kellett ugyanis feljelentést tennie Brandstätter Gábornak, amelyet most is csinál a cég, sőt több mint 10 éve így működik. Nem csak a Tettyénél. Extra bónusz: Péterffy Attila főátvilágítója sem emelt kifogást az eljárás ellen például tavaly. Majd hónapok múlva mégis balhét csináltak belőle.
Az önkormányzat és baráti médiumai pénteken számoltak be arról, hogy 2016-2019 között bruttó 70 millióért bérelt táblákat a Tettye Forrásház előző vezetése, miközben ezeket meg is vásárolhatta volna 1-2 millió forintért. Ezért pedig az új vezérigazgató büntetőfeljelentést tett hűtlen kezelés miatt. Mindezt az átvilágítók „leplezték le”. Volt olyan lelkes portál, amely még egy tájékoztató táblával is illusztrálta a nagy hírt, hogy jobban lehessen érteni, miről van szó. Csak hát nem arról van szó.
Az egész ügy kommunikációja meglehetősen sántít, miközben valójában nem is táblabérlésről lehet szó, hanem inkább forgalomirányításról és a munkaterületek kordonozásáról egyebek mellett, egy komoly szerződés egyik részeként – tudtuk meg. És most is úgy folyik minden, ahogy évekkel ezelőtt és évek óta; ennek ellenére most mégis ügyet faragtak belőle.
„Félreértésről lehet szó”, nem szándékos politikai hangulatkeltésről?
Lapunk megkereste a cég előző vezérigazgatóját, Sándor Zsoltot, hogy kérjünk tőle reakciót az önkormányzat vádjaival kapcsolatban. Ő diplomatikusan azt monda, hogy szerinte félreértésről lehet szó, és nem vádolná meg szándékos rágalmazással, vagy politikai hangulatkeltéssel az átvilágításért felelős ügyvédcsapatot.
A Tettye Forrásház Zrt. vezetésem alatt soha nem bérelt semmiféle táblát és jelzőlámpát senkitől, semmilyen cégtől. A cég, mint számos szolgáltató, egyes munkafolyamatokat alvállalkozókkal végeztet el, amelyeket nyílt eljárásokban választ ki. Ezt most is így teszi utódom is, ahogy a szakmában más szolgáltatók is, és ez így volt a Pécsi Vízmű idején is
– mondta Sándor Zsolt. – Elsősorban olyan feladatokról van szó, amelyekre a vízszolgáltatónak sem infrastruktúrája, sem megfelelő szakképzettséggel és engedélyekkel rendelkező szakemberei, sem eszközei, sem különleges munkagépei nem állnak rendelkezésre, és nem is érné meg ezeket beszerezni és fenntartani, mert ezek a munkák időszakosak és kiszámíthatatlanok adott esetben – magyarázta.
Ilyen feladatok közé tartoznak például az úgynevezett földmunkák. Ezt a feladatsort minden évben megpályáztatta a Tettye.
Földmunkának nevezik azt például, ha történik egy csőtörés a városban, és ott ki kell ásni a vezetéket, el kell kordonozni az útszakaszt, forgalomirányító táblákat kell kihelyezni és működtetni, nehogy baleset történjen.
– A partnercég feladata több mint 200 tételből áll, 30 oldalon keresztül sorolja ezt a vonatkozó szerződés. Ezen tételek egyike, hogy egy adott területen, például egy csőtörés miatt, körbekerítik a területet, felbontják az utat, kiássák az árkokat és egyéb nehézgépes munkákat végeznek el, miközben a szükséges forgalomirányító táblákat a munkák idejére beszerzik, kihelyezik, ellenőrzik és cserélik, ha például ellopják. Fontos tudni, hogy a munkaterületért, és annak mindennemű biztonságáért teljes egészében az alvállalkozó felel. Akié a feladat, azé a felelősség! – világította meg a helyzetet a volt vezérigazgató.
Azt jelentették fel most, amit maguk is jóváhagytak tavaly
A Tettye Forrásház tehát körültekintő és alapos mérlegelések után adott szolgáltatásra kötött (és köt most is) megállapodásokat – közölte a volt cégvezető, majd a munkákat ennek végén ellenőrzik, és amennyiben mindent rendben találnak, akkor elfogadják a teljesítést és fizetnek.
– Utódom is ezt teszi az észszerű gazdálkodás és munkabiztonság miatt.
A vonatkozó szerződéseket – illetve a beszerzési, pályáztatási eljárást – minden esetben részletesen, aprólékosan ellenőrzi és jóváhagyja a Tettye Forrásház Zrt. igazgatósága is – magyarázta Sándor Zsolt, aki
nem érti, hogy egy több száz tételes szerződésből miért éppen egyetlen sort emeltek most ki, és azt sem szakszerűen írták le, hanem úgy tettek, mintha ez valamiféle külön megállapodás lett volna.
Ráadásul – fűzzük hozzá mi – a Tettyénél éppen az új városvezetés által delegált igazgatótanács Bodnár Imre ügyvédből és Szabó Szilárd vezérigazgatóból áll, akik jóváhagyták ezeket, például tavaly. Mutatjuk is!
Mintha önmagát jelentette volna fel a cég vezetése
A Sándor Zsolt által elmondottak alapján úgy tűnik, mintha most a cég vezetése saját magát jelentette volna fel olyanért, amit korábban jóváhagyott; más társaságok is eszerint működnek, és az előd, a Pécs Vízmű is így működött. Ezt arra alapozzuk, hogy lapunk megszerezte a jelenlegi, vonatkozó szerződést, amelyet már a Bodnár Imre-féle igazgatóság hagyott jóvá. Ebben világosan látszik, hogy miről is van szó:
Kiírták, majd visszavonták, módosították, majd kitették újra
Erre a feladatra – tehát a „földmuknára” – idén is kiírta a szokott módon, „táblázással” együtt a közbeszerzést a Tettye Forrásház, már annak az új tanácsadócégnek a segítségével, amely tavaly is átvette a szolgáltató közbeszerzési ügyeit is.
Az önkormányzat kommunikációjával csaknem egy időben viszont a Tettye visszavonta, majd módosította ezt a közbeszerzési kiírást.
Hogy miért és mivel, arra hamarosan rátérünk, mert lesz jelentősége.
A mostani cégvezető nem örült a feljelentésnek
Lapunk több, megbízható forrásból úgy tudja, hogy a Tettye Forrásház új vezérigazgatója megpróbálta lebeszélni a feljelentésről a Városháza által irányított ügyvédeket, nem túl nagy sikerrel. Brandstätter Gábor ugyanis szakember, nem politikus, és maga is tisztában lehet azzal, hogy a sajtóban kommunikált ügy sántít és nem áll meg a lábán.
Forrásaink szerint annyira zokon vette, hogy átnyúltak a feje felett, hogy ezt szóvá is tette egy vezetői értekezleten, és kifogásolta a nyilvánosságnak kiküldött kommunikációs anyagot is – annak szakmaiatlansága miatt.
Az alvállalkozó szerint is „baromság az egész”
Lapunk beszélt azzal a céggel is, amely a Tettye Forrásháznak végzi a különféle földmunkákkal kapcsolatos feladatokat. (Ezt konzorciumban nyerte el egy másik, „érdekes” céggel, amely tavaly tűnt fel a Tettye környékén. Ez most nem témája ennek a cikknek, de erre később majd visszatérünk egy önálló cikk formájában).
A férfi rendkívül ideges volt, amikor a részletekről érdeklődtünk nála, szó szerint „baromságnak” titulálta az önkormányzat közleményét, és az abban megfogalmazott állításokat.
Sejtelme sincs – magyarázta –, hogy ki és mi alapján számolta ki ezt a bizonyos 70 milliót az évek során, amikor a forgalomirányítás „egységára” pár tízezer forintos tétel abban a listában, amely alapján szerződött. (Ez a fenti, tavalyi szerződés 36. oldalán olvasható is).
Azt mondta,
a Tettye Forrásház a napokban írta ki az új közbeszerzést is a feladatra, majd az önkormányzat közleményével csaknem egy időben vissza is vonták azt, hogy módosítsák a szöveget, kicsit trükközve a dátumokkal.
A módosítás mindössze annyi – állítja –, hogy a Tettye saját maga akarja biztosítani ezeket a forgalomirányító alkalmatosságokat. Ezt úgy kommentálta, hogy nagyon kíváncsi lesz, ez hogyan fog nekik sikerülni.
A férfi rövid nyilatkozatát itt lehet meghallgatni, nagyon érdemes, kiderül belőle például a dátumtrükk is:
Semmire nem válaszolt az önkormányzat
Lapunk részletes kérdésekkel is megkereste az önkormányzatot a téma miatt, de egyáltalán nem válaszoltak. Ezekre a kérdéseinkre vártunk volna válaszokat:
1/ Másfél év alatt sem fejeződtek be az átvilágítások, azok jelenleg is tartanak. Mi ennek az oka? Amennyiben a járvány nehezítette a munkát, akkor kérem indokolja meg, hogy miért?
2/A befejezett átvilágítások anyagát hol lehet elolvasni, megtalálni? Tervezik-e nyilvánosságra hozni? Ha nem, miért nem?
3/ Az átvilágítások kritikusai szerint „boszorkányüldözés” folyik „jogi eszközökkel, trükkökkel és cselekkel”. A cél az, hogy lehetőleg minél tovább fenntartsák és lebegtessék azt a narratívát, hogy bűnözők vezették a várost korábban, és bűnözők ültek fontos – cégvezetői – pozíciókban. Tehát azt sejtetik, hogy az átvilágítások sokkal inkább politikai termékek, politikai kommunikációs „blöffök” és „trükkök”, mint valós elszámoltatás és tényfeltárás. Ezt a véleményt alátámasztani látszik az, hogy egyelőre senki ellen nem emeltek vádat a hatóságok. Ezt mivel magyarázzák?
4/ 2019 ősze óta pontosan kik és hány ügyben tettek feljelentést?
5/ Legyen szíves ezeket az eseteket tételesen felsorolni, és 1-1 rövid mondatban megvilágítani az ügyek lényegét.
6/ Hány ügy van jelenleg is folyamatban; mely szervek, hatóságok vizsgálják ezeket konkrétan? Mi történt a többi esetben?
7/ Hány esetben indítottak pótmagánvádas eljárást? Legyen szíves felsorolni, és 1-1 rövid mondatban megvilágítani ezen ügyeket és annak okát, hogy miért tartották fontosnak elindítani a pótmagánvádas eljárást?
8/ Hány esetben terveznek még ilyet indítani?
9/ A korábban ismertetett ügyekben az általunk megkérdezett, lapunknak nyilatkozók szerint nem pontos esetleírás és kommunikáció történt, hanem csak egyoldalú és erősen „egyszerűsített” magyarázatok kerültek nyilvánosságra. Mi ennek az oka?
9B/ Például Önök a Tettye Forrásház „táblás” ügyéről kommunikáltak, miközben ebben az esetben közbeszerzésen alapuló, alvállalkozóval történt szerződésről, tehát egy szolgáltatás megrendeléséről van szó, földmunkák elvégzésére. Az alvállalkozó köteles gondoskodni a forgalomirányításról is – a lapunkhoz eljutott dokumentáció szerint, amely tavaly és idén is változatlan formában került kiírásra. Ezeket a fontos részleteket miért nem fejtik ki a kommünikében?
10/ Bodnár Imre, a Tettye igazgatósági tagjaként miért nem akadályozta meg a vonatkozó szerződést, ha azt most mégis sérelmezik?
11/ Az idei tettyés közbeszerzést pár nap után visszavonták, módosították. Köze van-e ennek a kiadott kommunikációs anyaghoz a feljelentésről?