Címlap Baranya Busójárási ki...
Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Évről évre több tízezer embert mozgat meg, mégis sok érdekességet nem tudunk a mohácsi busójárásról. Pedig a világon egyedülálló (!) télűzés több évszázados múltra tekint vissza és több benne a néphagyomány, mint ahogy azt gondolnánk. Megnéztük, milyen érdekességet illik tudni a tavaszköszöntő, termékenységi ünnepkörről!

A Mohácsi busójárás Kisfarsangkor, azaz csütörtökön kezdődik

Már a századfordulón is szokás volt, hogy ilyenkor a legények felkerekedtek és az ismerős lányos házakhoz vonultak. Volt, aki álarcot húzott. A lányos házaknál kocsonyával, töltött káposztával kínálták a betérőket, amit borral és pálinkával öblítettek le. Ahová nem érkeztek meg a legények nagy szégyen volt.

A felvonulás nem volt központilag szervezett, spontán működött. Szigorú szabály volt arra is, hogy a busókat nem lehetett cibálni, rángatni. Erre felügyelt egy ördögnek beöltözött ember (Kulutácz Antal, Tuna bácsi), aki 40 évig uralta ezt a posztot. Maga is a Kóló téren lakott. Szokása szerint pattogtatott egy nagy tarisznya kukoricát, amivel maga köré csalogatta a gyerekeket. Ha észrevette, hogy valaki piszkálja a busókat, azt a gyerekekkel együtt rendre utasította. Tuna bácsi szalmával és hamuval tömött zsákkal közlekedett, és ezt vágta a rendetlenkedőkhez. Sérülést a szalma miatt nem okozott, viszont a hamu beterített az illetőt.

A „busójárás” szót egy újságírónak köszönhetjük

A sokacok ugyanis Poklada-nak nevezik, ami újjászületést, megújulást jelent. A magyarok által ismert elnevezés viszont annak a tudósításnak az eredménye, amit az 1920-as években írtak a mohácsi télűzésről. A beszámoló szerint a sokacok „bozontosai” járnak-kelnek a városban. Azaz busó-járás történik Mohácson. Ezután már mindenki így nevezte ezt a rendezvényt.

A busójárás kezdetének dátumaként az 1687-es évet emlegetik,

amikor is a külföldi népek betelepítése megindult a környéken. Így érkeztek a sokacok is Észak-Boszniából, akik magukkal hozták a hagyományt.

Be is akarták tiltani a busójárást

1783-ból van az első írásos emlék, arról, hogy be szeretnék tiltani az ördögi maszkok viselését és a pogány szokás éltetését a városban. De az még mindig kutatás témája, hogy pontosan mikor is kezdődött a busójárás.

Létezik Busójárási Kódex

A Busójárási Kódexben leírtakat azért is tartják a busók, mert 2009 ősze óta az UNESCO Szellemi Kulturális Világörökség része a mohácsi télűzés. A Kódex szerint meg van határozva, hogyan öltözhet fel a busó és miként viselkedhet. Sőt, 2023 óta a nagyobb traktorok sem szerepelnek a menetben, mert azok nem autentikusak.

A busók kelléke: a korom, ami a megtisztulás jele

A busók ezzel kenik be az arcukat, hogy az inkognitót az álarc esetleges megemelésekor is megőrizzék, hisz az inkognitó a hagyomány legfontosabb eleme. Ha a busó felfedi kilétét, a varázs megszűnik. Másik fontos elem a hamu. Hiszen a tűz, amikor elég, akkor keletkezik a hamu. Ez a hamu jelképezi az újjászületést, valamint véd a betegségek ellen, sőt egykoron a mosásnál is használták, mint lúgosító. Házalások alkalmával a busók megszórják a ház sarkait hamuval, hogy távol tartsák a betegségeket a ház lakóitól.

Idén a a busójárás február 8-án kezdődik. Az ötnapos télűzésre több tízezer embert várnak. Tavaly rekordszámú, 2200 maskarás és 70 busócsoport vett részt az ország legnagyobb téltemetésén. ITT ÍRTUNK A PROGRAMOKRÓL RÉSZLETESEN!