Egy dubaji lakás értéke akkor is része lehet a tulajdonos vagyonának, ha még nincs bérlője. A lakásból befolyó bérleti díj és a lakás egy adott napon megállapított értéke két külön adózási kérdést vet fel. Ez különösen akkor számít, ha a vevő Magyarországon belföldi illetőségű, és a külföldi lakás mellett itthon is számottevő vagyonnal rendelkezik.

Az Országgyűlés elé 2026. október 27-én benyújtott T/930. számú törvényjavaslat alapján a magyarországi és külföldi vagyonelemek egyaránt szerepet kaphatnának a vagyonadó számításában. A november 11-én benyújtott bizottsági módosító javaslat a külföldi ingatlanok értékelésén is változtatna. A vagyonadóról szóló javaslat 2026. november 16-án még parlamenti egyeztetés alatt állt.
A bérleti díj adózása
Ha egy magyar adóügyi illetőségű magánszemély saját nevében adja bérbe dubaji lakását, a Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek közötti adóegyezmény 7. cikke alapján az ingatlan fekvése szerinti állam jogosult a bérleti jövedelem adóztatására. Az egyezmény 23. cikke ilyen jövedelemnél magyar oldalon mentesítést ír elő, a cikkben meghatározott feltételekkel. A tényleges helyi adófizetés az Emírségek szabályaitól függ. Ott a magánszemély ingatlanbefektetésből származó jövedelme kívül esik a szövetségi társasági adó hatályán, ha az ingatlan hasznosítását engedély nélkül végzi, és ahhoz az illetékes hatóság engedélye sem szükséges.
A bérbeadásból várható éves eredmény becsléséhez érdemes felírni, hogy hány hónapra van bérbeadva az ingatlan, és mennyi a tulajdonosra jutó fenntartási vagy kezelési költség. A Dubai ingatlan befektetés témájú piaci áttekintés bemutatja, hogyan használhatók a hasonló ingatlanok bérleti adatai, és miért változtathatja meg az eredményt egy későbbi átadás vagy a tervezettnél alacsonyabb bérleti díj.
A dubaji lakás helye a magyar adóalapban
A Magyarország és az Emirátusok közötti egyezmény tárgyi hatályát a 2. cikk határozza meg. Az egyezmény jövedelemadókra és a később bevezetett, velük azonos vagy lényegében hasonló adókra terjed ki. A T/930 szerinti vagyonadó a tárgyév utolsó napján fennálló nettó vagyon alapján kerülne megállapításra. A benyújtott javaslat főszabálya alapján a magyarországi illetőségű magánszemély dubaji lakásának számított értéke is beszámításra kerülne a magyar vagyonadó alapjába.
A javaslat szerint az adóalap a figyelembe vehető vagyonelemek igazolt és levonható tartozásokkal csökkentett értékének egymilliárd forint fölötti része lenne. Így egy dubaji lakás tulajdonosának az itthoni ingatlanok, pénzügyi eszközök és egyéb beszámítandó vagyonelemek értékét is ismernie kellene ahhoz, hogy lássa, érinti-e a tervezett adó. A T/930 a nemzetközi szerződés alapján mentesítendő külföldi vagyonhoz külön számítási szabályt is rendel. Ehhez olyan egyezmény szükséges, amely az új vagyonadóra is kiterjed. Mivel a magyar–emírségekbeli egyezmény mentesítési szabálya a jövedelemre vonatkozik, a dubaji lakás értékénél a javaslat általános szabálya lenne irányadó.
Milyen iratok számítanak a vásárlásnál
A számításhoz használható adatok egy része már vásárlás előtt megismerhető. Kész lakásnál érdemes összevetni az ajánlatban és a tulajdoni okiratban szereplő ingatlanadatokat, valamint ellenőrizni, hogy az eladó milyen jogot ruházhat át. A dubaji ingatlanügyi hatóság külön szolgáltatást biztosít az általa kiállított tulajdoni okirat érvényességének ellenőrzésére.
Dubai ingatlan vásárlás esetén tisztázni kell a költségeket és szerződéses feltételeket is. Az építés előtt vagy közben értékesített, úgynevezett off-plan lakásnál a projekt státusza és az ügylet előzetes ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is ellenőrizendő. A fejlesztő fizetési ütemezéséből érdemes kiírni, melyik részlet mikor esedékes, az átadási feltételekből pedig azt, milyen lehetőségei vannak a vevőnek késedelem esetén. A Dubai ingatlan vásárlása során gyakori kérdés, milyen fejlesztői vállalásokat és járulékos költségeket érdemes még a foglaló átutalása előtt tisztázni.
Adózási szempontból külön kérdés, milyen jogot szerzett meg a vevő az értékelési időpontig, milyen összeget fizetett ki, és milyen kötelezettség áll még fenn. Egy több évre elosztott fizetési ütemezésnél ugyanaz a szerződés adhat támpontot mindhárom kérdéshez. A novemberi bizottsági módosító javaslat külön rendelkezést tenne a részletvétellel megszerzett vagyonelem még ki nem fizetett vételárrészéről is. A tervezett levonáshoz meghatározott bizonyító erejű okiratban kellene igazolni a tartozást, ezért az egyedi szerződés és a fizetési bizonylatok együttes vizsgálata számítana.
Mit mutat egy egyszerű számítás
Tegyük fel, hogy egy magyarországi illetőségű magánszemélynek az értékelési időpontban 950 millió forintnyi figyelembe veendő vagyona van Magyarországon, dubaji lakásának számított értéke pedig 250 millió forint. A példa azzal számol, hogy nincs levonható tartozása vagy adót csökkentő tétele. A figyelembe vett nettó vagyon így 1,2 milliárd forint lenne. Ebből az egymilliárd forintos küszöb fölötti 200 millió forint képezné az adóalapot. Az erre alkalmazandó 1 százalékos kulccsal a javaslat szerinti éves adó 2 millió forint lenne. A példában az ingatlan akkor is 250 millió forintos tételként szerepel, ha az adott évben nem hoz bérleti bevételt.
Vásárlás előtt az is lényeges, hogy miből fizetik ki a vételárat. Ha a vevő a korábban is beszámítandó pénzügyi vagyonából fizet, a vásárlás utáni számításban a pénzeszközök értékének változását is követni kell. Ha az értékelési napon a lakás számított értéke megegyezne az érte felhasznált pénzösszeggel, egyéb változás hiányában ez az eszközcsere önmagában ugyanakkora nettó vagyont eredményezne. Az adó becsléséhez ezért a vásárlás utáni teljes vagyoni helyzetet érdemes újraszámolni.
Az értékeléshez megőrzendő adatok
A benyújtott javaslat külön értékelési szabályt ad a külföldön fekvő ingatlanokra. A szerzés évében a szerződéses ellenérték vagy meghatározott esetben a helyi hatóság által megállapított érték lehetne a kiindulópont. Az igazolt értéknövelő beruházások módosíthatnák az így kapott összeget. A későbbi években az értéket a javaslat szerinti módszerrel aktualizálnák. A novemberi bizottsági módosítás az irányadó hivatalos ingatlanárindex alkalmazását írná elő, az évi 3 százalékos módosítást pedig azokra az esetekre tartaná fenn, amelyekben megfelelő index nem áll rendelkezésre.
A tulajdonos az adásvételi szerződés mellett őrizze meg a nyilvántartási iratokat, az esetleges értéknövelő beruházások számláit és a fennálló tartozást igazoló dokumentumokat. Érdemes rögzíteni a tulajdoni hányadot, az eredeti vételárat és annak pénznemét is. Így a számításnál vagy egy adóhatósági adatkérésnél visszakereshető, melyik összeg milyen dokumentumból származik.
A dubaji lakás megvételéről szóló döntéshez két számítás ad külön támpontot. Az egyik megmutatja, mennyi maradhat évente a bérleti bevételekből az üzemeltetési kiadások után. A másik azt követi, mekkora számított értékkel kerülhet be a lakás a tulajdonos teljes vagyonába. Ha a törvényt elfogadják, a vagyonadó becslését a kihirdetett értékelési és levonási szabályokkal lehet majd pontosítani.










