Míg a magyar társadalom egyik fele önfeledt örömmámorban úszik, mert bilincsben és vezetőszáron láthat fideszes és KDNP-s politikusokat, addig a másik fele letargiában van, ami még tovább mélyült a Seszták-ügyben előásott 6 milliárd forintnyi dugipénz láttán. A friss közvéleménykutatási adatok szerint a Fidesz támogatottsága tovább zuhant, beesve a Mi Hazánk mellé; míg a Tisza-kormány 65% körül áll.

Csakhogy, ami a politikai kommunikáció és a választói befolyásolás szintjén látványos műsor, siker és kiválóan működik, az nem biztos, hogy a jog talaján is megáll – mégha most erre kevesen is fogadnának (ráadásul a társadalom jelentős része fejben már ítéletet hirdetett). Ám, ha mégis ez következne be, akkor százmilliókban lehet majd mérni a veszteséget közpénzből; nem is beszélve a politikai arcvesztésről.

Hogy miért lehet ez is a pakliban, az is kiderül a Herke Csongorral, a PTE jogi karának professzorával, tanszékvezető egyetemi tanárával folytatott beszélgetésből, aki nem mellesleg sikeres és gyakorló védőügyvéd is, fő területe a büntetőjog. 

A Pécsi-Köz és a Pécs Aktuál közös podcastjában szakmai górcső alá vettük az elmúlt szűk félév állami elszámoltatási ügyeit a teljesség igénye nélkül, de természetesen az Orbán Áron és Seszták Miklós körüli ügyeket alaposan átbeszéltünk, ahogy az Ügynökakták nyilvánosságra hozatala körüli anomáliákat, és azok esetleges jogkövetkezményeit is, például azt, ha valakit a nyilvánosság előtt állítottak pellengérre – alaptalanul és tévesen.

A szakembertől egyebek mellett választ kértünk arra:

  • Hol húzódik a határ a kormány legitim elszámoltatási törekvései és az igazságszolgáltatás politikai befolyásolása között? 
  • Veszélyeztethetik-e az ártatlanság vélelmét azok a miniszterelnöki kijelentések, amelyek már a bírósági ítélet előtt börtönbüntetést helyeznek kilátásba?
  • Lehet-e nyomás vagy igazodási kényszer a hatóságokon, ügyészségen?
  • Szakmailag indokolt volt-e Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása, és elegendőek-e a törvényi garanciák annak biztosítására, hogy a hivatal ne válhasson politikai célokra felhasználható nyomozó hatósággá?
  • Magyarország csatlakozott az Európai Ügyészséghez, de milyen gyakorlati változást jelenthet ez a korrupciós és az uniós pénzekkel kapcsolatos büntetőeljárásokban?
  • Milyen sajátos jogi és közjogi helyzetet teremt, hogy Magyar Péter lopással vádolják, vagyis, hogy egy hivatalban lévő miniszterelnök ellen büntetőeljárás folyik?
  • Mennyire tartja be a jelenlegi kormány az általa hirdetett jogállami követelményeket és mennyire érvényesíti a saját működésében – ha már az Európai Bizottság szerint helyreállt a demokrácia Magyarországon?
  • Büntetőjogi szempontból hogyan értékelhetők az elszámoltatás eddigi állomásai és látványos elemei?

A podcast itt meghallgatható: