Több száz éve Vesztőhely dűlőnek nevezték a Zsolnay dombot, ahol a nyilvános kivégzéseket is tartották 1690-től. Most viszont Gombor László geológus pontosította a helyszínt egy olyan térkép alapján, ami az 1700-as évék végén, osztrák katonatisztek készítettek.
Volt olyan év is, hogy „csak” 6-8 kivégzés volt
– 1686 felszabadítás után pallos joga volt az akkori Pécsnek, ennek megfelelően a városon kívül – az akkori szokások szerint – létrehozták a vesztőhelyet, azaz a kivégző helyet – mondta Gombor László a Pécs Aktuálnak. A geológus újra leporolta a vesztőhelyről szóló, régi dokumentumokat és megpróbálta pontosítani ennek elhelyezkedését.
Vesztőhelyen temették el a kivégzetteket, szent földbe nem kerülhettek
Ezekre a helyekre jellemző, hogy ahol a kivégzettek elhunytak, ott el is hantolták őket. Ennek oka nem más, minthogy a megszentelt temető nem fogadta be őket, de ugyanígy ide hozták az öngyilkosokat is. Ezért a vesztőhely környékén gyakran találni olyan sírokat, ahol akár két halott, kutyával van eltemetve.
Hogyan találták meg a pécsi vesztőhelyet?
Madas József helytörténész és egyben Pécs város szerelemese volt, aki a 20. században levéltári adatokból kutatta ki, hol lehetett egykoron a vesztőhely. Most viszont Gombor László geológus pontosította a helyszínt egy olyan térkép alapján, ami az 1700-as évék végén, osztrák katonatisztek készítettek.
– Ez még a Magyar Királyság területén ábrázolja a vesztőhelyet egy jellel – mondta Gombor László, aki egy térinformatikai programmal nézett utána a pontos helyszínnek.
Elrettentő: Budai országút mellé tették a vesztőhelyet
A vesztőhely elhelyezése nem véletlen. Az erre járók már akkor láthatták, hogy a jog és az igazságosztás erősen lecsap azokra, akik megszegik a törvényeket.
1843-ban még felújították a vesztőhelyet
– Miután Zsolnay Vilmos megszerezte ezt a területet saját céljaira, már nem működött a vesztőhely. Így azt mondhatjuk, hogy a 20. században már biztosan nem történtek itt kivégzések – mondta Gombor László geológus.
1900-ban Vilmos halála után fia, Miklós építette meg a mauzóleumot oda, ahol egykoron a vesztőhely állt. De nem a borzasztó múltja miatt
volt fontos a hely a család számára, sokkal inkább azért, mert a gyár alapítója szeretett itt időzni, és szemlélni a számára oly kedves gyárát.
Plusz érdekesség, hogy a hóhérok a Citrom utcában laktak. Így lehet, hogy ahol most egy fagyizó, vagy éppen egy étterem áll, ott évszázadokkal ezelőtt egy hóhér lakott.
