Azoknak, akik kizárólag a régi típusú személyi igazolvánnyal rendelkeznek, személyes eljárás keretében új, elektronikus személyazonosító igazolványt (eSzemélyi) kell igényelniük bármely kormányablakban. Magyarországon a határidő nélküli, régi típusú (bordó színű, könyv alakú) személyi igazolványt az idősebb korosztály – jellemzően a 70. életévüket betöltött állampolgárok – kapták meg
Két fajta személyi igazolvány fog megszűnni augusztustól. Az 1957 és 1990 között rendszeresített 8×12 cm méretű, bordó színű könyvecske bőrvászonnal bevont karton fedőlapból 3–30-ig számozott oldalból áll. Az újabb, 1990-től gyártott 80×115 mm méretű bordó színű, puha borítású, 16 oldalas könyvecske. A borítófedelek külső oldalának a felső részén a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG felirat, közepén a Magyar Köztársaság koronás kiscímere látható.
Háború után szükség volt egy azonosítóra
1945 után – különös tekintettel a második világháború eseményeire – szükségessé vált az állampolgárok nyilvántartásának rendezése. Az első könyv formájú igazolvány 1953-ben jelent meg. Az akkori jogszabály szerint 1955. június 1-ig fokozatosan 5 évig érvényes „Személyi igazolvány”-nyal kell ellátni minden magyar állampolgárt, aki tizenötödik életévét betöltötte. A személyi igazolvány az egyetlen hitelt érdemlően igazoló okmány, amelyet mindenki köteles gondosan megőrizni és állandóan magánál tartani. Az első fedőlap külső oldalán az első kiadásban aranyozott, a második kiadásban saját színében dombornyomással MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, SZEMÉLYI IGAZOLVÁNY felirat és a Magyar Népköztársaság címere látható. Az 1954 és 1957 közötti időben kiadott igazolványon az 1949. évi államcímer látható.
Fekete személyi igazolványok
1955. június 17-én a belügyminiszter egy „szigorúan titkos” határozatot hozott: „Biztosítani kell a kóbor cigányok személyi igazolvánnyal való ellátását. Részükre egy évig érvényes, ideiglenes – a rendes személyi igazolványtól formájában és tartalmában eltérő – személyi igazolványt kell kiadni. „A rendszeresített ideiglenes igazolvánnyal kell ellátni azokat a kóbor, munkakerülő életmódot folytató személyeket, akik csavarognak, feltehetően kisebb-nagyobb bűncselekményekből tartják fenn magukat és az előírt okiratokkal, lakás-, valamint munkahely-igazolással nem rendelkeznek.”
Rendszerváltás
A 1990-es rendszerváltás után lényeges formai és tartalmi változásokat vezettek be. A korábbi kemény kötésű igazolványt egy 80×115 mm méretű bordó színű, puha borítású, 16 oldalas könyvecske váltotta fel. A borítófedelek külső oldalának a felső részén a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG felirat, közepén a Magyar Köztársaság koronás kiscímere látható.
Plasztikkártya
A 2000. január 1-jén bevezetett kártya formátumú személyazonosító igazolvány a korábbi papír személyi igazolvány funkcióját a külön lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal együtt tölti be.
Elektronikus adatok
A 2016. január 1-től kibocsátott eSzemélyi tartalmaz egy magas biztonságú tárolóelemet (chipet) is, amelyen a személyazonosító adatok mellett az állampolgárok döntésétől függően az ujjnyomatuk, az elektronikus aláírás létrehozásához szükséges adataik, illetve a társadalombiztosítási és adóazonosító jelük is eltárolható.
