Ritkaságnak számítanak azok a Mecsekoldali villák, amelyekből mára alig húsz maradt fenn. Mivel nem állnak védettség alatt, ezért akár elbonthatják vagy át is alakíthatják őket. Mi most szemügyre vettük őket!
„Vincellérháznak” nevezik
A szőlőhegyi nyaralók és présházak többsége a 19-20. század fordulóján épült. A gazdagabb polgári családok Mecsekoldali szőlőjükben építették ezeket, ide jártak pihenni.
Az épületek alsó szintje présházként funkcionált pincével egybekötve, fölötte volt néhány lakószobával a fatornácos díszes élettér, ahova ki lehetett ülni olvasni, beszélgetni és borozgatni és étkezni. Ezen épületek többségét „vincellérháznak” nevezik, mert a vincellér készítette a bort a gazdának, a gazda csak pihenni járt ki.
Az épületeket a vadászházak mintája, a monarchiás stílusjegyek és hatások jellemzik
„A szocializmusban nagyon sok ilyen villa esett áldozatul, a demokrácia jegyében, hogy a panelek szorításából a szabad levegőre juthassanak a panellakók. A birtokokat felparcellázták, a villákat lebontották, jobb esetben átépítették.
Egy-két pécsi tüke család azonban megőrizte birtokát,
néhányat sikerült megmenteni. A pécsi szőlőhegy valamikori monarchiás ragyogó építészeti emlékeiből ezért csak néhány présház maradt fenn. Könnyű kimondani, hogy őrizzük meg építészeti értékeinket. Nehéz azonban megvalósítani ezt, amikor a társadalom, a politika ellenkező irányba motivált” – olvasható Bachmann Bálint építész Integrált Örökségvédelem című tanulmányában.
Megpróbáltuk megtalálni a megmaradt villákat, amelyekből 16-ot tudtunk lefényképezni. Legutóbb a Jakabhegyi út és a Felsőmakár utca sarkán tűnt el egy ilyen patinás épület, amit a tulajdonos nem talált megmentésre érdemesnek.
