Néhány óra alatt több autónyi adomány és nem kevés készpénz gyűlt össze a háború sújtotta Ukrajnából menekülő emberek számára. Lipcsik Gábor és felesége ma útnak is indult az egyik autóval, a másik holnap megy a határhoz. Nagyon szép történet ez, le a kalappal!
„Segítsünk! Szombaton felmegyek az ukrán határhoz, viszek egy adag segélyt, amit lehet, és amennyi helyem van. Ha szeretnél beszállni és segíteni, holnap és szombat reggel el tudok menni összeszedni, ami összejön.”
A pécsi Lipcsik Gábor ezt a felhívást tette közzé csütörtök este a Facebook-oldalán. Maga sem hitte, hogy mindez milyen elképesztő reakciót vált ki az ismerősök körében!
– Hihetetlenül pozitívan, kedvesen és segítőkészen állt hozzá mindenki! Egészen el vagyok képedve, óriási kellemes meglepetés volt ez számomra! A pénteki napom gyakorlatilag egy folyamatos rohangálás volt, állandóan csörgött a telefonom, mindenki segíteni akart! Amikor pedig este tizenegy körül kitettem, látva a sok holmit, hogy szükség lenne még egy dobozos autóra sofőrrel, öt percen belül voltak jelentkezők!
A felhívás olyannyira jól sikerült, hogy néhány óra alatt összejött két kisteherautónyi étel, ital, ruha, ágynemű. Sokan inkább pénzzel segítettek, 930 ezer forintot dobtak össze nagyon rövid idő alatt, ebből szintén olyan dolgokat vásárolnak, amire a háború szörnyűségei elől menekülőknek szükségük lehet.
– Beszéltem a határ ezen az oldalán lévő magyar önkormányzatokkal, s az így kapott információk alapján igyekszünk összeállítani az adományt. A meleg holmira, takarókra nagy szükség van, és innivalót is szívesen fogadnak. A feleségemmel, Ágotával ma egy autóval elindultunk, a másik holnap jön utánunk. El sem hiszem, mennyi mindent felpakoltunk a pick-upra.
Amikor arról kérdezzük Gábort, hogy miért csinálja mindezt, mosolyogva úgy fogalmaz, szeretné azt hinni, hogy ha velünk történne valami hasonló, mások is ugyanígy segítenének. „Szerintem ilyesmi mindenkinek eszébe jut, csak nem mindenki csinálja meg” – teszi hozzá.
És ez még nem minden! Könnyen lehet, hogy hazafelé nem annyian jönnek majd, amennyien innen Pécsről elindultak!
– Az ismerőseim közül többen is feldobták azt a lehetőséget, hogy van szálláshelyük, így ha találunk olyan jelentkezőket a menekültek között, akik eljönnének velünk, szívesen elszállásolnánk őket! Tényleg hihetetlen, hogy mennyire segítőkészek tudnak lenni az emberek!
Nagyon jó ezt látni, hallani – és megírni is!
