Január 6-án, vízkeresztkor zárul a karácsonyi ünnepkör. Napjainkban csupán a karácsonyfa leszedését időzítjük erre a napra, pedig 50-60 éve még komoly hagyományokat követtek elődeink.
Ha még nem pakoltuk el a karácsonyi abroszt és nem is sepertük le a morzsákat róla, akkor jól tettük! Egykoron ugyanis ezen a napon szedték le az ünnepi terítéket és élelmet, majd adták a maradékot az állatoknak. Ennek pedig jelentése is volt.
A megszentelt ételekből, italokból mindenki kapott. Így az évben jó termés, egészség volt várható
Vízkereszt a kereszténység egyik legősibb ünnepe.
A III. században még ezen a napon ünnepelték Egyiptomban Jézus születésének napját, hiszen ezen a napon találják meg a napkeleti bölcsek Isten fiát az istállóban. De ünneplik Jézus Jordánban való megkeresztelkedését és az első csodatételét, a víz borrá változtatását is. Ezért is köthető ez az ünnep a víz köré.
– Ez a vízkereszt egy magyar elnevezés, ilyenkor szoktunk vizet szentelni, vizet megáldani a szentmisén. És sok helyen, például Erdélyben, a pap ezen a napon vízzel meghinti, megszenteli a házakat, otthonokat – mondta Kajtár Edvárd, Szent Ágoston
Templom plébánosa.
Január 6-át a napkeleti bölcsek napjaként is hívják. A falvakban ezen a napon történnek a házszentelések. Az ajtófélfára pedig az ő nevük – Gáspár, Menyhért, Boldizsár – kezdőbetűjét írják.
A karácsonyi ünnepkör záró pillanata
– Január 6-a reggelén az ünnepi asztalt megbontják, a fát lebontják és az asztalon lévő terményeket, ételeket, morzsákat az állatok eledeleibe öntik. Mindezt azért, mert az ünnepi asztalon található ételek mint szentelmények. Így például a Luca búza, ha a tyúkok elé került, akkor gazdagon tojtak utána – részletezte a népi hiedelmet Burján István néprajzkutató.
De az asztalra tett szalmának is különleges jelentése volt. Eleinknél a döngölt szobákba vittek szalmát, amit kiterítettek a földre és azon játszottak, aludtak a gyerekek három királyok napjáig. Majd az állatok alá helyezték. Ez a jászolt is szimbolizálta.
Középkortól hagyomány, hogy az emberek hazaviszik otthonaikba az ilyen szentelt tárgyakat
– A középkorban a szentelt vizet világos víznek, fénylő víznek is nevezték, mert használatával továbbra is ott marad az ember reménye, hogy meg fogok gyógyulni. Egy lelki erősítő funkciója is van a szentelménynek – mondta Kajtár Edvárd.
Jézus megkeresztelésének ünnepével véget ér a karácsonyi ünnepkör. Emellett pedig Megkezdődik a farsangi időszak, ami hat héten keresztül, hamvazó szerdáig tart.
