Címlap Hírek Zöld erdőben ...

Zöld erdőben jártam, kék ibolyát láttam – Járunk még locsolni?!

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Húsvéthétfő van, aminek a keresztény egyházban nincs különösebb jelentősége, a lányok és a legények számára viszont van: ehhez a naphoz kötődő népszokás a locsolkodás. Elő a parfümmel, a vízzel!

Gyerekkoromban nem telhetett el úgy egy húsvéthétfő, hogy édesapámmal ne kerekedtünk volna fel, és ne jártuk volna végig a rokonságba tartozó lányokat, asszonyokat, valamint a szomszédokat. Gyűltek is szépen a tojások, no meg némi pénz is összejött – érdemes volt szépen elmondani a versikét. Mostanára sajnos eléggé megkopott a népszokás, egyrészt nyilván azért, mert az apák már nem viszik fiaikat (tisztelet a kivételnek!), másrészt a lányok sokszor inkább elbújnak otthon, úgy tesznek, mintha elmentek volna valahova, csak hogy megússzák a locsolást.

Dívott a vödörnyi víz és az itatóvályú

A húsvét vasárnapi főünnepét követő napot vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, ugyanis régebben igencsak elterjedt volt, hogy vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. Persze azóta sokat finomodtak a megoldások (már ahol), napjainkban illatos parfümféleséggel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott festett hímes tojást.

Miért festjük (pirosra) a tojásokat?

Egy legenda szerint, amikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a menstruácios vért is jelképezi, mint a női termékenység jelét, ezért a piros tojás szerelmi ajándék is lehet húsvétkor válaszként a locsolásra, ami a férfi termékenyítő mivoltára utal.

Tudja valaki, mi az a kókányolás?

A legények az ajándékba kapott tojásokkal játszottak is. Két tojást például addig kocogtattak össze, amíg az egyik el nem tört – akié ép maradt, az nyert. Kókányolásnak nevezték a tojásvágást is. A tojást letették a fal tövébe, és öt tyúklépés távolságból kellett belevágni a pénzérmét. Ha beletalált a pénzzel úgy, hogy az megállt a tojásban, akkor a kókányoló nyerte a tojást.

S ha már húsvét hétfő és locsolkodás, íme a legismertebb locsolóvers, amit valószínűleg minden magyar legény álmából felriadva is kívülről fúj:

Zöld erdőben jártam,

Kék ibolyát láttam,

El akart hervadni,

Szabad-e locsolni?