135 éve, 1891. június 22-én szentelték fel a neoromán stílusban újjáépített Pécsi Székesegyházat. A Pécsi Székesegyház renoválásának gondolatát már a 19. század közepétől a pécsi püspökök központi feladatuknak tekintették, ám a terveket jó ideig nemigen követték tettek. Az épület egyre romló állapota azonban sürgetőbbé tette a felújítási munkálatok megkezdését. A restauráció végleges tervezete Dulánszky Nándor püspök (1877–1896) támogatásával valósulhatott meg 1882 és 1891 között.

A szentelési szertartáson a korabeli előírások szerint csak a papok vehettek részt, akik reggel 6 órakor elénekelték a Mindenszentek litániáját. A „minden gonosztól ments meg Uram minket” kezdetű részhez érve Dulánszky Nándor pécsi megyéspüspök háromszor megkerülte a székesegyházat, és meghintette szentelt vízzel. Visszaérkezve a nyugati kapuhoz, háromszor megzörgette a templom ajtaját. Ennek a rítusos kopogtatásnak szimbolikus jelentése volt: a mennynek ajtaja nyíljon meg az igazak számra.
Eközben a főpásztor az alábbi szavak kíséretében lépett be a templomba: Ecce signum crucis, fugite, adversae potestates! (Íme, a kereszt szent jele, távozzatok ellenséges hatalmak!) Majd ekképpen folytatta: Pax huic domui! (Béke e hajlékkal!). A diakónus erre felelte: In introitu tuo! (A Te belépteddel.). Ezután a felszentelésen résztvevő papok a Veni creator Spiritus kezdetű himnuszt énekelve bevonultak a templom közepére.

Eközben egy pap a templom jobb sarkától a bal sarkáig, majd a bal sarkától a jobb sarkáig a talapzatot hamuval beszórta, a bűnbánat szimbólumaként. Dulánszky Nándor püspök a bal sarokból a jobb felé haladva pásztorbotjával a hamuba írta a latin abc-t, utalva ezzel Szent Pálra: nincs sem zsidó, sem görög – azaz nincs senki sem kizárva az Egyházból, Isten előtt nemzetiségre nézve sincsen különbség. Majd vizet, bort, sót és hamut szentelt, szimbólumaként az emberi és isteni természetnek, a romlatlanságnak és a bűnbánatnak. A szentelések lezárásaképpen a püspök egy kereszttel megjelölte a templom ajtaját. Ezt követően az ereklyékhez ment, ott homíliát tartott a templom magasztos rendeltetéséről, egyúttal megkenve az ajtókat krizmával, mintegy felavatva a magasabb szellemek színteréül. Ekkor az egész papság bevonult a templom főhajójába.
A templomszentelés reggel 6-tól fél 12-ig tartott, ezalatt az eső ellenére a templom előtti téren, valamint a Sétatéren és a környező utcákban is hömpölygött az ünneplőbe öltözött emberek sokasága. A felszentelésen és a szentmisén rész vett I. Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király, az Osztrák–Magyar Monarchia első uralkodója. A császár pontban 12 órakor lépett be a Corpus Christi-kápolnába. Innen indult a díszes menet, amelyet a székesegyház ajtónállója és négy püspöki huszár vezetett fel, mögöttük az építészek majd az egyházi méltóságok, meghívott püspökök sora követett. A szentmise végeztével kinyitották a nagykapukat a kint várakozók előtt.
Forrás: Pécsi Egyházmegye















