Cikkünk frissítése óta eltelt 1 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Egyre több kőtorony épül a Mecsekben, de vajon tényleg károsítja a természetet a jelenlétük? Építésüket Csehországban és Szlovákiában már régóta próbálják tiltani, mert többféleképpen károsíthatja a természetet. A Mecsekben bontás vár rájuk!

Biztosan mindenki találkozott már velük a természetben tett utazásai során az egymásra rakott kisebb-nagyobb kövekre, amelyek egyfajta szobrokat alkotnak. Hívják kőembereknek vagy kőtornyoknak. Ha egy ilyen szobor megjelenik valahol, a kirándulók legtöbbször egy másikat állítanak mellé, majd még egyet, és így tovább. Sokan azt gondolják, hogy ez megszépíti a természeti környezetet és ez tetszeni fog a többi turistának is, ez azonban nem így van.

A köveknek ott kell maradniuk, ahol vannak. Az élettelen természetnek is fontos funkciója van, és a kövek egyik helyről a másikra való áthelyezésével megzavarjuk a táj jellegét, amely különösen érzékenyen érintheti az ottani élővilágot.

Más a helyzet a Himalájában, ahol ezek a „kőemberek” útjelzőként szolgálnak a hegymászók számára

A világon gyakorlatilag bárhol találkozhatunk velük: Csehországban például nagyon népszerűek, Szlovákiában viszont világviszonylatban is az egyik legjobbnak mondható a túraútvonalak jelölése, így ebből a szempontból nincs értelme kőembereket építeni.

A kőemberek építését a nemzeti parkok vezetői is rossz szokásnak nevezik,

amely többféleképpen is károsíthatja a természetet. A vízfolyások közelében például a rovarlárvák és más állatok a sziklák alá bújnak, de elpusztulnak, ha a kövekkel együtt kiveszik őket a vízből. Ha ezek a kőszobrok magasak, vagy nagy magasságban, például a sziklák szélén vannak felépítve, erős szélben eldőlve lezuhanhatnak, és veszélyeztethetik az alatta lévő embereket.

Ne feledjük, hogy mi csak látogatók vagyunk a természetben, amit ugyanolyan állapotban kell ott hagyni, mint amilyen megérkezésünk előtt volt.

– A Mecsekben az elsődleges problémát az okozza, amikor a patakmedrekből kiemelnek kisebb-nagyobb köveket, mert kevesen tudják, hogy ezekre a kövekre tapadva rengeteg vízi élő szervezet – elsősorban állatok – élnek, amelyek a vízből kikerülve előbb-utóbb elpusztulnak. Itt egész kicsi állatokra kell gondolni, alacsonyabb rendű rákfajokra és különböző rovarok lárváira, tegzesekre és szitakötőkre. A Mecsekben a turistautak mentén is egyre több ilyen kőtorony van, ahol a gyeptakaró felszaggatása vagy a mohafajok elpusztítása a jellemző.

Ezért javasoljuk, hogy ne építsenek ilyen kőtornyokat! – mondta a Pécs Aktuálnak Kulcsár Péter, a Duna-Dráva Nemzeti Park tájegységvezetője.

A patakmedrek környékén elbontjuk ezeket a tornyokat és a köveket visszahelyezzük a vízbe, hogy ezáltal se ösztönözzék a turistákat újabb tornyok építésre – tette hozzá Kulcsár Péter

Kulcsár Péter, a Duna-Dráva Nemzeti Park tájegységvezetője hangfelvétele.

Korábban többször adott ki közleményt a Bakonyerdő Zrt. és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága, amelyekben felhívták a túrázók figyelmét arra, hogy a kiemelten gazdag élővilágú természetvédelmi területen bármilyen nemű, ideiglenes vagy végleges eredménnyel járó beavatkozás (például idegen tárgyak elhelyezése vagy a terület átrendezése) tilos.

Hasonló problémákkal küzdenek a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerifén is, ahol a helyi természetvédők elégelték meg, hogy egyes partszakaszokat szinte ellepték a kőtornyok, és kampányt indítottak azért, hogy betiltsák ezek építését.