A május 16-tal kezdődő héten választja meg az Országgyűlés a miniszterelnököt – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a kormányinfón. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a szomszédban zajló háború miatt a kormány javaslatot tesz arra, hogy az alaptörvényben kiszélesítsék a veszélyhelyzet jogállását.
A miniszter közölte, a kormányfő megválasztása után egy-két nappal megalakul az új kormány, aminek feltétele, hogy a parlament elfogadja a kormány szerkezetéről szóló törvényt. Ezt a kabinet május 2., az új Országgyűlés megalakulása után haladéktalanul beterjeszti, a törvényjavaslat soron kívüli tárgyalását kérve.
A miniszter ismertetése szerint Orbán Viktor miniszterelnök, miután tárgyalt vele, ismét Kocsis Mátét javasolja a Fidesz frakcióvezetőjének. Ezzel a személyi döntéssel azért nem lehetett várni, mert az Országgyűlés megalakulását megelőzi a frakciók megalakulása, valamint azok az egyeztetések, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az alakuló ülésen meg lehessen választani a parlamenti tisztségviselőket – magyarázta a miniszter, jelezve, hogy a Fidesz részéről Kocsis Máté vesz részt ezeken az egyeztetéseken. Kitért arra is, hogy a szerdai kormányüléssel nem közjogi, hanem politikai értelemben ért véget a kormány tevékenysége. A kormány mindaddig működik, amíg az új kormány nem alakul meg, valamennyi miniszter ellátja a feladatát, a közjogi helyzet egyértelmű és világos.
Gulyás Gergely elmondta, a miniszterelnök tárgyalásokat folytat az új kormány megalakításáról, és ha ezek eredményre vezetnek, azt a kormányfő közölni fogja a nyilvánossággal. „Addig minden más találgatás” – fogalmazott, hozzátéve: az megfelel a valóságnak, hogy a miniszterelnök sokakkal már beszélt, sokakkal még beszélni fog azok közül, akikkel a jövőbeni kormányzást elképzeli.
Gulyás Gergely kifejezetten erősnek nevezte a május 2-án megalakuló Országgyűlés és az új kormány legitimációját. Felhívta a figyelmet arra, hogy a választás listás eredménye alapján a választópolgárok több mint 54 százaléka – hárommillió-hatvanezren – szavaztak a kormánypártokra, míg „a szélsőbaltól a szélsőjobbig összefogó” ellenzéki listára kevesebb mint kétmillióan szavaztak, míg a parlamentbe újonnan bejutott Mi Hazánkat 330 ezren támogatták. Ez jól mutatja ma a politikai viszonyokat és arányokat – jegyezte meg.
Szerinte soha egyetlen párt, illetve pártszövetség sem kapott ennyi szavazatot az elmúlt választásokon, mint amivel a választópolgárok, több mint egy évtized kormányzás után, a polgári erőket megtisztelték.
A miniszter arról is beszélt, hogy a szomszédban zajló háború miatt a kormány javaslatot tesz arra, hogy az alaptörvényben kiszélesítsék a veszélyhelyzet jogállását. A tárcavezető hangsúlyozta: a járványhelyzet miatt bevezetett veszélyhelyzet május 31-én megszűnik, de mivel a szomszédban zajló háború miatt is fontos, hogy az országnak cselekvőképes kormánya legyen, kezdeményezik a veszélyhelyzet tényállásának kiegészítését a humanitárius katasztrófa, illetve a szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetével.
Közölte: Magyarország továbbra is mindent megtesz azért, hogy a béke mielőbb helyreálljon, bár az ország befolyása erre mérsékelt. Jelenleg reális forgatókönyvnek tűnik, hogy hónapokig, akár évekig tarthat a háború, és a csapatmozgásokból az látszik, hogy lehetnek a jelenleginél intenzívebb harcokat hozó szakaszok is – mondta.
