A több mint 700 éve, Magyarországon élő lovagok életét játssza újra a Compagnie d'Noir, azaz a Fekete Kompánia. A baranyai csapat hadi rekonstrukcióval és csatajelenetekkel foglalkozik amellett, hogy jótékonykodni is van idejük. Legutóbb a Pécsi Gyermekonkológia számára adományoztak 100 ezer forintot, de karácsony előtt a pécsi Támasz Alapítványnál is segédkeztek az ételosztásban. Náluk jártunk Máré-várán, a székhelyükön.
A Pécstől 35 kilométerre található Máré-vár egykor kiemelt fontosságú volt a Mecsekben. Írásos feljegyzések vannak arról, hogy ebből az alig 80 főnek otthont adó várból védték a hadiutat. Éppen ezért szinte mindig állomásoztak ebben az aprócska várban. Tíz éve újraéledt a múlt és igen kedves, jótékonykodó harcosok klubjával gyarapodott.
Ők kovácsolják a páncélzatot is
Fekete Benjámin, a Compagnie d’Noir vezetője ha nem harcol, akkor középkori páncélok kovácsolásából él. Hétéves korában babonázta meg a lovagok élete, azóta szinte minden idejét azzal tölti, hogy a magyar történelmet a köztudatba varázsolja, emellett pedig jótékonykodjon is.
– A nevünk Compagne d’ Noir. Magyarországon egyedi, hogy nem magyar néven futó, hagyományőrző csapat jött létre, akik jótékonykodnak is – mondta Fekete Benjamin. A Compagnie d’Noir elnöke elmondta, ahhoz, hogy valaki hiteles „újrajátszó” legyen meg kell tanulnia karddal vívni, íjászkodni. Csapatukkal külföldre is járnak, ahol különböző pontokért „versenyeznek” is egymással a lovagok.
– A csapatunk kemény, korhű és egyedi készítésű páncélba bújva vívja harcait az ország különböző pontjain. Emellett azonban nagy hangsúlyt fektetünk mások megsegítésére is. Már ami a mi erőnkből telik, mert nem vagyunk annyira sokan – mondta Árva Zoltán, az egyik tag.
A lovagok hetente találkoznak, hogy készüljenek egy-egy harcra. A páncélzat akár 40 kilogrammot is nyomhat
– Az a tapasztalat, hogy sokan érdeklődnek a lovagi kultúra iránt, de a „mai ember” ritkán tudja ezt kitartóan csinálni. Mi azért vagyunk, hogy megismerjék ezt az kort és a lovagok – nem mindig egyszerű – életét. Hiszen ha belegondolunk, hogy anno a harcok mindennaposak voltak az életben maradás miatt, ma pedig csak a történelemkönyvekből, vagy a fantasy filmekből ismerjük ezeket, ezért van létjogosultsága ezen társaságnak – tette hozzá Fekete Benjamin.
A hagyományőrzők célja, hogy a lovagi kultúrát tovább örökítsék és a fiatalok számára kézzel foghatóvá tegyék a magyar történelem ezen időszakát.
