Ha csak a koldus és liba történetet ismered, akkor érdemes meghallgatni, hogy ki volt valójában Szent Márton és miért fontos az élettörténete.
Márton Pannóniában született 316-ban, három évvel azután, hogy a Milánói ediktummal Nagy Konstantin és Licinius teljes szabadságot és elismerést biztosított az Egyháznak, és hívei számára megadta a többi polgárokkal való egyenjogúságot. Ekkor az Egyház számára a gyors terjeszkedés időszaka kezdődött, nemcsak hívei számát, hanem a befolyása alá tartozó területet illetően is. Az egyházi törvények birodalmi törvényekké emelkedtek, s ha valakit egyházi büntetés ért, annak állami büntetőjogi következményei is lettek. Felnőttként Márton is katonaként szolgált, de Úr hívását meghallotta, kérte elbocsátását. Ezt a császár gyávaságnak bélyegezte. A legenda szerint Márton erre így válaszolt:
„Ha kérésemet gyávaságnak becsmérled és nem hitnek, hát holnap majd védtelenül odaállok a csatasor elé, és Jézus nevében, a kereszt jelével, pajzs és sisak nélkül áthatolok az ellenségen.”
Szent Márton a franciaországi Tours város harmadik püspöke volt. Franciaország egyik legismertebb keresztény szentjévé vált, számos közösség és szervezet védőszentje lett szerte Európában.
Ferenc pápa minden hozzá érkező állam- és kormányfőnek egy olyan bronzplakettet adott és ad ajándékba, amely Szent Mártont ábrázolja Amiens kapujában, amint átnyújtja köpenyének felét a didergő koldusnak.
