Címlap Közélet „Kultúr...
Cikkünk frissítése óta eltelt 4 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

„A kormányzati kultúrpolitika akkor működik jól, ha kvalitások felett nem kíván döntést hozni. A kvalitásokat nem a mindenkori államhatalomnak kell megítélnie” – idézte a Telex Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselő, volt kulturális államtitkár szavait, amelyek szerda délután Tusványoson hangzottak el, ahol L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója moderálása mellett beszélgettek a jelenlegi kulturális trendekről. (Amelyen jelen lett volna Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője is, de ő végül nem vett részt a beszélgetésen.)

A lap szerint a kultúrtrendekről értekezve Hoppál hosszasan kritizálta a rendszerváltás előtti 3T kultúrpolitikáját és a kultúrmarxista irányzatot is, amely szerinte a cancel culture jegyében meg akarja mondani, hogy döntsük le a hagyományainkat.

A tudósításból kiderült, hogy Hoppál úgy véli, a kultúrpolitika pénzosztó szerepét is vissza kéne fogni. Azt fenntartja, hogy nem kell minisztériumi támogatást adni az utcai anarchistáknak, de ez nem azt jelenti szerinte, hogy a kulturális minőséget a minisztérium tudná megítélni. Ez például a Magyar Művészeti Akadémia feladata kellene, hogy legyen, a minisztériumnak a forrásokat kell kiharcolnia az állami költségvetésből. Márpedig ebben igenis jók vagyunk a fideszes képviselő szerint: uniós szinten Magyarország költi a legtöbbet kultúrára.

A beszélgetés későbbi részében szó esett a „kultúridiótákról” is. Hoppál szerint óriási szellemi kihívást jelent az állami kultúrpolitikának és a közművelődésnek, hogyan lehet a hagyományokat tisztelő, ám modern, trendi kultúrát továbbadni a jövő számára.

A pécsi politikus úgy véli, hogy ne csak a körúton belül élőknek legyen a privilégiuma a kultúrát megismerni, hanem sokak számára elérhető legyen.

Amikor a kultúra hozzáférésével kapcsolatban Hoppál a megváltozott médiafogyasztási szokásokról is beszélt. Hosszasan kifejtette, hogy radikálisan csökkent a nyomtatott napilapok olvasottsága és a televíziók nézettsége, és a fiatalok ma már 4-5 másodperces videókból tájékozódnak. Az a feladat szerinte, hogyan tudják a tartalmakat, „az identitáslenyomatokat” elhelyezni a köztudásba, hogy „a fiatalok ne legyenek teljesen kultúridióták”. Ha ugyanis a megfogalmazása szerint kultúridióták lesznek, és nem lesz meg a közös nevező, amire építeni lehet trendi, modern identitást, akkor tényleg elvesztünk – tette hozzá.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

(Fotó: Hoppál Péter/Facebook)