Először 1933-ban merült fel, hogy libegőt építenének a Mecsekre. A terv része lett volna a Kálvária-domb rendezésének - az ötlet megvalósítása azóta is várat magára.
88 éve nem sikerült megépítenie a Pécsnek azt a drótkötélpályát, ami a belvárost kötné össze a Misina tetővel. A kiinduló állomást most a Niké-szobor melletti parkolóba tervezik, egy megállóval a Mandulásnál. Már évtizedekkel korábban, 1933-ban logikusabb tervvel álltak elő: a Kálvária-domb tetején lévő erdős területet nézték ki erre a célra – olvasható a korabeli sajtóban
„Grác, Merán és Máriazell mintájára egy mecseki drótkötélpálya kiépítését ajánlja olyképpen, hogy a pálya alsó állomását a Kálvária-dombon, felső állomását pedig a Misina lábánál helyeznék el. Hozzávetőleges számítás szerint ez az érdekes és valóban modern közlekedési eszköz mindössze 30.000 pengős (mai áron 37 millió Forint) befektetést igényelne. Nagy előnye, hogy a pálya céljaira nem kell úgyszólván semmit sem kihasítani s az üzemben tartásához négyfőnyi személyzet elégséges.”
Akkoriban az is szóba került, hogy a felvonó nem csak a turistáknak lenne jó.
„A drótkötélpálya kiépítése úgy lenne rentábilis vállalkozás, ha felhasználnák a Mecseken kitermelt nagymennyiségű fa leszállítására is. A megtakarított fuvarköltség amortizálhatná az építés költségeit, a vasárnapi személyforgalom pedig minden bizonnyal fedezné a még fennmaradó kiadásokat – nyilatkozta 1933-ban a tervvel kapcsolatban a Dunántúl című napilapban Vitéz Rábay Gyula erdőmérnök
Ahogy a lanovka, úgy a Kálvária-domb rendezése is elmaradt, a mai napig egyikből sem lett semmi. Pedig 88 éve már komoly tervek születtek a Kálvária parkosítására. A Dunántúl újságírója már akkor megjósolta, hogy ezt bizony senki sem fogja megérni. Ráadásul szavai mai is aktuálisak:
„Rendkívül érdekes az a kép, amely az általános városszabályozási tervek tükréből tárul elénk. Régi megszokott terek és utcák jutnak új modern külsőhöz. Sajnos, arról nem szól a krónika, hogy mikor. Minden valószínűség szerint olyan távoli jövőben, amelyet a mai nemzedék aligha ér meg. Mindettől eltekintve, mindenkit érdekelnek a tervek, mert hiszen azokkal a jövő Pécs alapját rakják le.„
„A Kálvária fennsíkot körülvevő szerpentin út létesül. Szélessége 9 méter lesz és úgy vezetik, hogy a Péter-utca egy szakaszát erre a célra felhasználják. Egy új lépcsős út is létesül, amely a Kálvária dombot keresztezi. Ennek az útnak az István-utca felöli oldala a Nyúl-utcával szemben indul a gerincig. Innét új irányban halad a Mátyás Flórián-utcáig (ma Hunyadi út). Az út végső szakasza, mint ideiglenes lejáró a Péter-utca felhagyandó szakaszával mindaddig megmarad, míg az újonnan tervezett kerülő út kiépül. Ezekkel a tervekkel a Kálvária domb tetszetős megoldáshoz jutna.”
A pécsi libegőt 37 évig nem említi a sajtó, majd a tervről 1970-ben lehet újra olvasni, amikor átadták a fővárosi libegőt.
„A badacsonyi kötélpálya tervei készek, s asztalon van a pécsiek elképzelése is. A mecseki kötélpálya völgyállomása a Barbakán, hegyállomása a Misina lesz. A lehetséges megoldások közül (körforgalmú kiskabinos, körforgalmú függőszékes, ingajáratú nagykabinos) valószínű a kiskabinos megoldást választják. Lent a történelmi hangulatú bástya, fent a már-már XXI. századi tv-torony… A két szál acélsodrony tehát — miközben összeköti majd a természetet és a várost — letűnt évszázadokat ível át.„
1972-ben megemlítik a tervet a Magyar Szocialista Munkáspárt pécsi városi bizottságának ülésén, amelyen a „szabad idő hasznos és célszerű felhasználásáról” tanácskoztak, rövid és hosszú távú fejlesztési tervekről. A tanácskozáson újra felmerült a mecseki libegő megvalósítása is, miután a fővárosban már két éve sikeresen üzemelt a felvonó.
1974. április elsején már viccelődött is az üggyel a Dunántúli Napló.
„Döntés született, fizetni kell majd Pécsett a siklósi úti felüljáró használatáért. Már meg is kezdték a pénztárak építését az átjáró két oldalán… A befolyt összegeket külön alapra helyezik és ebből kívánják meggyorsítani a pécsi sportcsarnok és a szálloda építését, a későbbiekben pedig ebből finanszírozzák a mecseki libegő megépítését”
1975-ben még egy makett is készült a tervezett mecseki kötélpályáról a pécsi Országos Közlekedési Kiállításra. Akkor a barbakánhoz tervezték az induló állomást.
1985-ben újra előkerült a városi rendezési tervvel kapcsolatos tanácsülésen, ahol azon vitatkoztak, hogy székes vagy kabinos legyen, a belváros keleti részéről vagy esetleg az Engel János út végéről induljon. Megvalósítás akkor is bizonytalan volt, úgy saccolták, hogy az ezredforduló körül épül meg.
1992-ben Pécsi Vállalkozók Klubjának március rendezvényén elhangzott, hogy néhány hónap alatt elkészül:
„Ma még álomnak tűnik a pécsi libegő, pedig a világkiállításra a Mecsekoldalban működni fog!”
2012-ben a pécsi hegyi bringások ötleteként merült fel, hogy a libegőt a Tettye és a Misina közé kellene megépíteni. Az ötletet a városvezetés is támogatta, de megfelelő pályázati lehetőséget nem találtak hozzá.
2013-ban is szó esett egy pécsi libegő megépítéséről, ami a Mandulás és a Misina között közlekedett volna, majd ezt az útvonalat módosították. A kötélpálya a Tettyéről indult volna a Dömörkapu érintésével a Misinára.
Forrás: Fortepan, Dunántúl, Dunántúli Napló
