Petrov Iván tárcája.
A Magyar Katolikus Lexikon leírása szerint a pünkösdi király a pünkösd ünnepéhez kapcsolódó népszokások (pünkösdölés) alkalmával a faluközösség fiataljai vetélkedéséből győztesen kikerült legény, aki egy esztendőre a falu első legénye (legénybíró) lett.
Pünkösd vasárnap ér véget az úszó-Európa-bajnokság, a fiatalok vetélkedéséből több magyar leány és legény is éremmel a nyakában távozik majd.
Kevés korrektebb dolog van, mint egy úszóverseny.
Az nyer, aki a versenyszám szabályai szerint a megadott távolságot saját, elkülönített sávjában a legrövidebb idő alatt teljesíti. Gyakorlatilag laboratóriumi körülmények között úsznak a versenyzők, méter, másodperc, pont. Nincs reklamáció, színészkedés, pontozás, kapufa, szerencsés kiütés. A leggyorsabb az első, a második leggyorsabb pedig a második, úgy, hogy mindenki a saját dolgával foglalkozik a futam közben.
Az éremmel persze sok minden jár. Ahogy annak idején a pünkösdi király a község rovására ingyen ihatott és nem szabhattak rá büntetést, úgy ma is, ha valaki egy kontinensbajnokságon medáliát nyer, a közösség a hóna alá nyúl és kiemelten támogatja törekvéseiben.
Jól van ez így.
Mondhatnánk, így alakult.
Az elmúlt cirka ezer évben, amikor közösségünk tagjai valamiben kiemelkedőt nyújtottak, a hónuk alá nyúltunk és ma is joggal lehetünk büszkék arra, hogy ők is annak a nagy egésznek a részei, amit ma Magyarországnak hívunk, bármilyen identitásra való tekintet nélkül.
Holnap, pünkösdhétfőn biztosan lesz valami, aminek mindannyian őszintén tudunk majd örülni.
Örüljünk hát bátran!
Hajrá Magyarország!
(Kiemelt képünk: MTI)
