November 1-jétől a korábbi hat helyett háromra – a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre – csökken a különleges jogrendi helyzetek köre, kikerül ugyanis az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lép. És már az Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, amely alapján novembertől – akár többször egymás után – 180 nappal is meghosszabbítható lesz a veszélyhelyzet – írja az Index.
A lap szerint a különleges jogrend az alkotmányos szabályozás különös részeként rendkívüli, kivételesnek tekinthető időszakokra határozza meg az állam működését.
Az Alaptörvény eddig hat különleges jogrendi időszakot különböztetett meg:
- a rendkívüli állapotot (nemzetközi konfliktus esetén),
- a szükségállapotot (országon belüli lázongás vagy polgárháború esetén),
- a megelőző védelmi helyzetet (rendkívüli állapot kihirdetése előtti háborús veszély esetén),
- a terrorveszélyhelyzetet,
- a váratlan külső támadást (amelyet természeténél fogva nem kell kihirdetni), valamint
- a veszélyhelyzetet (természeti vagy ipari katasztrófa esetén).
Az Alaptörvény kilencedik – a különleges jogrendre vonatkozó – módosítása, amely eredetileg 2023. július 1-jén lépett volna hatályba, de a tizedik módosítás ezt 2022. november 1-jére hozta előre, a korábbi hat helyett háromra – a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre – csökkentette a különleges jogrendi helyzetek esetkörét. Vagyis november 1-jétől kikerül az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lép.
Tehát két hét múlva a következő különleges jogrendi helyzetek lehetnek:
- hadiállapot,
- szükségállapot, valamint
- veszélyhelyzet.
Az előterjesztéshez fűzött indoklás szerint a módosítás célja, hogy a különleges jogrendi szabályozás átláthatóbb legyen, a normál jogrendi működés és válságkezelés szabályaihoz igazodva illeszkedjen a fokozatosság elvéhez és ez által a legsúlyosabb kihívásokra és fenyegetésekre fókuszáljon, de mindezt korszerű módon, a változó biztonsági környezethez igazodva és a korábbi szabályozáshoz mérten további garanciák beiktatásával valósítsa meg.
