A közelmúltban prof. dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és dr. Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár kulturális középdíjakat adott át a Pesti Vigadóban. József Attila-díjat kapott többek között a pécsi Halmai Tamás, aki jelenleg jobbára verseket és esszéket ír, s az év elején három kötete is megjelent.
„A felterjesztésről idővel tudomást szereztem, de ezzel együtt is váratlanul ért a József Attila-díj: vidéki, és főleg írószövetségeken kívüli irodalmárként sosem gondoltam, hogy realitása lehet egy efféle elismerésnek. Ez a díj most egyszerre öröm és felelősség” – fogalmazott a Pécs Aktuálnak Halmai Tamás, aki március 15-én lesz 47 éves, vagyis minden szempontból szép volt az időzítés.
Amikor folyóiratközléskor kérik a „névjegyét”, rendszerint ez szerepel benne: költő, esszéista. Idén már három kötete is megjelent, a „Pascal, Hölderlin, Weil” című anyagban értelmező kisesszék találhatók, a „Ha angyalt látsz vendégül…” Károlyi Amy költészetével foglalkozik, míg az „Előfeledések” 777 hétsoros versét fogja egybe. Utóbbi volt a negyvenedik könyve.
– A József Attila-díj kapcsán az örömöm annak is szól, hogy úgy érzem: nemcsak az én törekvéseimet (és negyven könyvemet) érte kitüntető figyelem, hanem mindazok munkáját és bizalmát, akiknek szakmailag-emberileg sokat köszönhetek, egyúttal pedig a pécsi, dél-dunántúli irodalmat is. Írásaimban a szabadelvű gondolkodást a spirituális érzékenységgel igyekszem összeboronálni, talán ez az attitűd is méltánylást nyert most.
Halmai Tamás jelenleg jobbára verseket és esszéket ír, újabb kötetei készülnek. Ha pedig az asztalára pillantanánk, ott most Balassa Péter munkáit és Hegedűs Gyöngyi verseskötetét látnánk. „Aki szeret olvasni, jobbára sokakat és sokfélét szeret olvasni. Csak jelzésszerűen hadd említsem Hölderlin, Babits, Pilinszky nevét, a kortársak közül pedig jó szívvel ajánlom az olvasó figyelmébe például Báthori Csaba, Hegedűs Gyöngyi, Iancu Laura költői világát.”
Családi mintái ugyan nem voltak az irodalmárkodáshoz, viszont könyvek közt nőtt fel, főleg sokat olvasó édesanyjának köszönhetően. Később a gimnáziumi magyartanárai, Baka Sára és a néhány éve elhunyt Gyulavári László, majd a pécsi magyar szak hatása véglegesítette a pályairányt. A gyerekkori verselésből 1995-ben Holmi-béli versközlés lett, hamarosan pedig kritikákkal, tanulmányokkal is jelentkezett.
– Mint író-költő kollégáim többségének, nekem is nagyjából mindig volt civil kenyérkeresetem. Voltam magyartanár, kulturális szervező, múzeumi sajtófelelős és lapszerkesztőségi korrektor. Néhány hét óta épp munka nélkül vagyok, de augusztusig, akkor ér véget MMA-ösztöndíjas időszakom, még kifundálhatom a továbbiakat – mondta Halmai Tamás, aki Pécsett született, volt munkahelyek és jelenlegi barátok kötik a városhoz, továbbá olyan „kultúrföldrajzi” helyszínek, mint a Tettye vagy a Szabadkikötő. – De identitásom jelentékeny része egy ideje már dunakanyari: Esztergom és környéke, Piliscsaba, Zebegény, fontos bázisom lett, ha ez idő tájt a covid miatt csak virtuálisan is.
A bibliográfiája egyébként műfaji „szétkalandozásokból” áll össze, versek, prózák, kritikák, esszék, tanulmányok, kismonográfiák, mesék, gyerekversek, „korrektorglosszák” alkotják. „A formák, szövegtípusok közti váltás lehetősége mindig ad módot frissülésre, újulásra. De ezzel nem vagyok egyedül: sok író-irodalmár kolléga tevékenykedik több műfaji területen.”
