Nehéz gyermekkora volt, rengeteg lelki és fizikai bántás érte otthon. Életét egy tagédia is végígkísérte, egy évesen elhunyt kisfia, Lacika, ami örökre Pécshez kötötte. Sírja máig gondozottan áll a pécsi temetőben.
Máthé Erzsi a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja május 8-án hunyt el.
A Pécsi Nemzeti Színházben 3 évadot játszott, 1949 és 1952 között. Akkor még Máthé Erzsébetként ismerhette a pécsi közönség.
„Az új társulat névsorában sok fiatal, Pécsett még ismeretlen színész és színésznő szerepel. A Vígszínháztól Máté Erzsébet drámai hősnő érkezett Pécsre. Máté Erzsébet már kilépett kissé a móriczi vonalból. Az úgynevezett „hideg, kegyetlen“ úrnőkben is érezni a nőt, különösen vonatkozik ez Móricz nőalakjaira. Hideg, szenvtelen kitöréseiben helyenként inkább egy száraz, elvirágzó asszonyt éreztünk, kevésbé a saját gőgjében és érzéki féltékenységében fuldokló nőt. Pedig egyes jelenetekben bebizonyította komoly tehetségét.” írta róla a Dunántúli Napló 1949-ben.
Ekkor az Úri muri darab kapcsán a művésznő arról beszélt a lapnak, hogy az előadás egyik legnezebb szerepét kapta, amit nem is tudott kellően megformálni.
„A fiatal színésznő elmondotta, hogy még e pillanatban sem érzi minden részletében a szerepet. Rengeteget küzdött Rédey Eszter figurájával. — Most is próbálkozom, — mondotta — roppant nagy feladat még ez számomra.”
A művésznő egy évvel később a Pécsi Nemzeti Színház akkori igazgatójához ment feleségül, és nem is akárhogy. A tanú pedig egy érdemes művész és egy kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő volt.
„Színházbarát körökben nagy meglepetésként hatott a hír: Szendrő József színigazgató és Máthé Erzsébet minden külön értesítés nélkül, házasságot kötöttek. Szombaton délben jelent meg az anyakönyvvezető előtt az újdonsült pár s velük együtt a két tanú: Gordon Zsuzsa, aki e tanúskodása által nagykorúságát is elérte és Pataki Jenő. Közben, a színház képviselői nem mindennapos „tort” készítettek, elő a büfében Az egyik sarokban életnagyságú sírhalmot „építettek“, melynek fejfáján írás szomorkodott hirdetve“ Szendrő József legényember halálát.„ – jelent meg 1950-ben egy rövid hír a Dunántúli Naplóban.
Életének erről a részéről csak néhány éve beszélt először.
„A színiskola elvégzése után Pécsre szerződtem, ahol Szendrő József volt a direktor. Ahogy észrevett, azonnal láttam, hogy ez kész. Értesz engem? A nők néha hülyék, és nekem imponált a direktor szerelme. Egy premier után kimentem a Nádor étterem söntésébe, ott iszogattak az emberek, amikor ott, abban az óriási zajban meghallottam a hátam mögött, hogy Szendrő, ez a gyáva, halk szavú ember odakiabál a tömegben nekem:
Erzsike, hozzám jönne feleségül?
Kész lettem. Voltam olyan hülye és fiatal, hogy nem gondoltam át, és igent mondtam. Hét évig éltünk együtt, aztán felpakoltam a holmimat egy lovaskocsira, és elköltöztem tőle„
A színészlegendának nehéz gyerekkora volt, rengeteg lelki és fizikai bántás érte otthon, sok verést kapott a szüleitől. Érzékenysége részben ennek is köszönhető. Volt még egy kitörölhetetlen tragédia az életében, nagyon korán elveszítette kisfiát. „Sajnos mindössze egy évet élt, kapott egy agyhártyagyulladást, és elment. A pécsi temetőben van a sírja. Ez akkora ütés, hogy halálomig kell ezzel együtt élnem” – mesélte évekkel ezelőtt Máthé Erzsi.
Szendrő László 1951 nyarán húnyt el, sírja máig áll a Pécsi Közemető B parcellájában.
Forrás: Best, Dunántúli Napló, Fortepan, WMN,Story
