A karácsony még nem minden pécsi számára ért véget. A keleti katolikus és ortodox egyházak január 6-án ünneplik a szentestét, és 7-én a karácsonyt.
Az ok, amiért a hagyománytól eltérően nem december végén, hanem 13 nappal később ünneplik a Megváltó születését, az
eltérő időszámítás.
A napjainkban is használt Gergely-naptárat 1582-ben XIII. Gergely-pápa vezette be azzal a céllal, hogy a húsvét dátuma közelebb kerülhessen a napfordulóhoz.
Ezt a naptárreformot a keleti katolikus és ortodox egyházak nem követték, hanem megtartották a Kr. u. 46-ban bevezetett Juliánusz-naptárat, amely miatt számos ország: Oroszország, Ukrajna, Szerbia, Montenegro, januárban ünnepli a karácsonyt.
Az ortodox keresztényeknél karácsonykor nincs karácsonyfa és az ajándék sem lényeges!
Természetesen néhol már átvették a karácsonyfa díszítés- és ajándékozás szokását, de az ortodox karácsony alapvetően mellőzte ezeket. A hagyomány szerint január 7-én azokat a fiúkat ajándékozták meg, akik tűzgyújtóként betértek a házba és fényt hoztak. Majd később, az ortodox újév első napján, január 14-én a családtagok is megajándékozták egymást.
Mik az ortodox karácsonyi hagyományok?
Az ortodox karácsonyi ünneplésénél nagyobb hangsúlyt kapnak a hagyományok, az ételek, és sokkal kevesebbet az ajándékozás.
Az ortodox keresztények böjtje november 28-án kezdődik és 6 hétig tart, ami alatt TILOS minden zsíros étel fogyasztása.
mesélte Márta, egy pécsi ortodoxi hívő
Pécsett, január 6-án, hajnali 5 órakor tartják a szentmisét, Jézus megszületésének órájában, a Zrínyi Miklós u. 15-ben található Szent Andronikosz és Szent Júnia apostolok kápolnában. Majd aznap délután 5 órakor a templom udvarában tüzet gyújtanak, ahol az előző évben kapott szalmákat és gallyakat mind a tűzbe dobják. Majd másnap új szalmákat és gallyakat osztanak ki a hívőknek.
A szalmának azonban több szerepe is van!
Maga a szalma egy nélkülözhetetlen kiegészítő a karácsonyi menühöz. A hagyománynak megfelelően a karácsonyi teríték alá, egyenletesen szalmát raknak, rá a terítőt végül az étkészletet. Három napon keresztül így kell étkezni, majd a negyedik napon, a szalmát az állatoknak kell dobni.
Január 7-én, vagyis karácsony napján a hívők összegyűlnek a templomban, ahol szalmát és tölgyfagallyat kapnak a szerencse és békesség jegyében. Ezeket egészen következő év január 6-ig szentestig meg kell őrizniük.
Ortodox karácsonyi menü:
A hagyomány szerint, mindenki a szülői házban ünnepel, 12 fogásos, húsmentes étellel, a 12 apostol tiszteletére. Szenteste tilos az alkohol fogyasztása is, de másnap január 7-én már előkerülhetnek a szeszes italok, és a savanyú-káposztás libamájas is.
