Mészáros Mihály 1965-ös modern, haraszti mészkőből faragott, egész alakos emberpárt ábrázoló szobra évtizedekig állt az egykori Tüdőszanatórium épületének szomszédságában. Évekkel ezelőtt piros festékkel fújták össze. A szobrot szeptemberben szállították át a PTE művészeti karára, ahol restaurálták.

A szobor megmentésére civil kezdeményezés indult 2023 őszén, így egy év után sikerült megtisztítani és új helyet találni az alkotásnak. A Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány tulajdonában lévő alkotás védelme miatt annak felújítása és áthelyezése mellett döntöttek. Az alkotás restaurálásában részt vettek a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának restaurátor-művész szakos hallgatói is. Az osztatlan művészképzésen tanuló diákoknak ez volt az első nagyobb horderejű külső megbízatása.

A 2008-ban elhunyt alkotó, Mészáros Mihály munkáját számos díjjal és elismeréssel honorálták, többek között az Országos Kisplasztikai Biennálé díjával, Ravenna város Dante‑díjával, az Osztrák Képzőművészeti Társaság Ludwig‑díjával. Évtizedeken keresztül a Magyar Képzőművész Szövetség külügyi referense volt. Több európai ösztöndíjat nyert, többek között Bécsben, Brüsszelben, Londonban. A Bécsi Künstlerhaus rendes tagjának választotta.

Különleges módszere volt, hogy saját maga által épített kemencéjében öntötte ki kisplasztikáit.

Mindig rejtély volt számomra, hogy miért csinál az ember szobrot, képet, rajzot. Mi az az ősi erő, mely őt arra készteti, hogy szóban meg nem fogalmazható érzéseit, hangulatait műtárgyba kényszerítse? Mi az az ismeretlen izgatószer, ami mindig műtárgy létrehozására indítja? Mi az a titokzatos mód, mely a műtárgyba sűrített érzést, hangulatot konzerválja, átplántálja a nézőbe, és így a mű hosszú időkön keresztül sugározza létrehozójának szándékát, mint egy örökös szárazelem

– mondta egy alkalommal az alkotás misztikus folyamatáról.

Mészáros Mihály munka közben (Foto: Köztérkép)

Ez a szobor is annak köszönheti létét, hogy akkoriban komoly összegeket adtak művészeti alkotások létrehozására.

„Kormányzatunk még 1954-ben kiadott egyik rendelete az állami építkezések költségvetésének 2%-át képzőművészeti alkotások létrehozására zárolja. A rendelet szerint minden épülettel kapcsolatos műalkotás (szobor, dombormű, freskó, kerámia stb.) tervezése ebből a keretből fedezhető. Ez a keretösszeg, amely például az elmúlt évben 19 millió forint volt, egyrészt lehetővé teszi újonnan épült lakótelepeink, középületeink képzőművészeti alkotásokkal való díszítését, másrészt biztosítja alkotóművészeink folyamatos munkaellátottságát” – írta 1965-ben a Jelenkor folyóirat.