Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Magyarországon 1916-ban vezették be a nyári időszámítást, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.

Az 1980-ban bevezetett nyári időszámítás bevezetésekor a pécsi órások ingyen állították át az órákat, vagyis csak a kvarc kijelzős órákat, mert azok programozása nem mindenkinek volt egyértelmű. Ezt jól be is reklámozták az újságban.

Az 1980-ban április 6 és szeptember 28 között volt nyári időszámítás, az órákat akkor még éjfélkor kellett átállítani.

„1980. április 6. és szeptember 28. között nyári időszámítás lesz érvényben. Eszerint április 6-án, vasárnap 0 órakor 60 perccel kell előbbre tolni, tehát egy órára igazítani az óra mutatóját, a nyári időszámítás megszűnésekor, szeptember 28-án, vasárnap egy órakor pedig vissza kell igazítani a mutatót 0 órára.” – hívta fel a figyelmet az egyetlen pécsi újság, a Dunántúli Napló.

Az óra átállítás sokáig téma volt a városban, az újságban is többször írtak róla, sőt a Film híradó még azt is elmagyarázta a mozikban a vetítések előtt, miért is fontos a nyári időszámítás bevezetése.

„A nyári időszámítás bevezetése bizonyára nem múlt el kisebb zavarok nélkül, én egy konkrét esetről tudok: Egy idősebb házaspár reggel hat órakor türelmetlenül sürgette a Mecsek expressz indulását, míg kiderült, hogy hivatalosan már egy órával előbb járnak. Hogy a szegény férj akire az óra előre állítása volt bízva, mit kapott…”

A téli időszámításra való átállás 1980 szeptember 28-án már sokkal zökkenőmenetesebb volt.

Vasárnapra virradóra visszakaptuk az elveszett időt. Hajnali 1 órakor ismét 0 órára állítottuk a mutatókat. Ezt a hetet tehát kipihentebben kezdhetjük, hiszen tovább aludhattunk ma egy órával. Jól jártak a feledékeny, ám de notórius elkésők, hiszen 60 kölcsönadott percet eltékozolhattak. Mára virradóra megváltoztak a menetrendek és bizony sokan veszik majd észre, hogy milyen korán is sötétedik…lehet, hogy ma még néhányan bosszankodni fogunk, de majd eltelik néhány nap, s a kvarcórák, az utcai időmérők is a valós helyzetet mutatják. Addig pedig legfeljebb feltárcsázzuk a „Pontos időt. . .”

Az óra átállítás időpontja négy év után módosult, nyugati-európai nyomásra.

„Egy hét múlva, március 25- én, vasárnap kezdődik a nyári időszámítás. Ezúttal a hivatalos óraigazítás a szokásosnál később lesz, nem nulla órakor, hanem vasárnap 2 órakor kell a mutatókat 60 perccel előbbre forgatni, tehát 3 órára állítani. E művelet ellenkezőjét kell tenni a nyári időszámítás befejeztével, szeptember 30-án, vasárnap 3 órakor, hogy a visszaforgatással ismét helyreálljon a zónaidőnk szerinti rend, s két órát jelezzenek a mutatók.  A hivatalos átállítás elcsúsztatását a nyugat-európai országok vasúti és autóbusz közlekedési társaságai kezdeményezték. Éjfél és 1 óra között ugyanis még viszonylag nagy az utasforgalom, de éjjel 2—3 óra között már nagyon kevés az utas, ritka a vonat- és autóbuszjárat, s az óraigazítás már csak elenyésző menetrendi változással jár.”