Josip Broz Tito, a telhetetlen jugoszláv vezető Sztálintól követelte egyebek mellett a Pécs-Mohács-Baja tengelytől délre eső területeket. A tárgyalásokon Sztálin szerencsére nem volt jó kedvében, ezért Tito minden kérését visszautasította - derül ki Kun Miklós történész kutatásából.
Tito ennek ellenére nem adta fel igényét Dél-Baranyára, Sztálin 1953-as halála után Hruscsovval szövetkezett. Az 1956-os forradalom napjaiban azzal fenyegetőzött, hogy ha szovjetek nem vonulnak be, akkor a jugoszláv hadsereg fog bevonulni Magyarországra. Részletek Kun Miklós Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, Szovjetunió- és Oroszország-szakértő előadásából.
Pécset nagyon akarta Tito, elősorban a rendkívül értékes mecseki szén miatt, ami nagyon kellett volna Jugoszláviának. Ha Sztálin engedett volna a követelésnek, akkor most Pécsen szerbül beszélünk, tanulunk és élünk.
A történész a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen „Magyar kommunista politikusok Moszkva szolgálatában a Nyugat Balkánon” című előadásában beszélt erről.
