Dr. Szabó Zoltán dietetikus, táplálkozástudományi szakember, sport dietetikus, illetve a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézetének adjunktusa, közel egy évtizede folytat vegán életmódot.
Milyen tapasztalatokat hozott magával a váltás, milyen nehézségekkel szembesült és mit tanácsol a vegán életmód kezdeti szakaszában állóknak? Milyen tényezők motiválták, és segítették leküzdeni a felmerülő nehézségeket a vegánság felé vezető útján?
„Természetesen a vegánság jóval többet rejt magában, mint pusztán a növényi étrend követését, mégis ez a kettő erős párhuzamban van egymással. Az én esetemben az életmódváltás egy etikai döntés. Növényi étrendet folytatok, mivel
a legjobb tudományos bizonyítékok arra utalnak, hogy ez a fajta táplálkozás a legjobb az egészségem szempontjából.
Ezen felül vegán vagyok, mivel szeretem az állatokat. Lehet megfelelő döntést hozni, amely az ember lelkiismeretével von párhuzamot, és ezenkívül az egészségnek is kedvez. Békéscsabai származásom okán 30-as éveim elején kezdtem el egyáltalán szóba állni a gondolattal, hogy a táplálkozásom ilyen irányban drasztikusan megváltozzon. Azóta is egyetlen dolgot bántam csak meg: hogy nem kezdtem el korábban.”
Azon túl, hogy a vegánság etikai döntés, egyre inkább közismertté válik, hogy a megfelelően összeállított, teljes mértékben növényi alapú („vegán”) étrend nem csak az egészség megőrzésére, hanem akár egyes egészségügyi problémák kezelésére is alkalmas, ráadásul még a sportteljesítmény optimalizálásában is kiemelkedően jól teljesít. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy vegán étrenddel hozzájárulhatunk-e, és ha igen, milyen módon a fenntartható jövő eléréséhez?
„Egyre szélesebb körben kap hangsúlyt a fenntarthatóság, az ökológiai kérdések, amelyek szintén szorosan összefűződnek a növényi étrenddel. Az egyik legátfogóbb elemzés, ami a témában eddig született (Poore & Nemecek, 2018) szerint az összes üvegházhatású gáz kibocsájtásának 26 %-a kapcsolódik a táplálékainkhoz. Ennek több mint 50%-a direkt kapcsolatban áll az állati eredetű élelmiszerekkel.
Ha érdemi döntéseket szeretnénk foganatosítani annak érdekében, hogy csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat, az, ha minimalizáljuk vagy teljesen elhagyjuk az állati eredetű termékek fogyasztását nagyobb jelentőségűnek tűnik, mintha feladnánk az autónkat.
űSzámos esetben tapasztalom, hogy a fenntarthatóság kérdéskörénél az elérhető adatok ellenére még mindig nem kezeljük kellő hangsúllyal a táplálkozási kérdéseket. Ez azért is szomorú, mert így egy nagy lehetőségtől esünk el, amivel nem csak saját egészségünk, de a bolygó állapotán is jelentősen javíthatnánk.”
Mit tanácsol azoknak, akik – akár a vegetáriánus október keretében – most vágnak bele a növényi alapú étrendbe? Mit tehetnek annak érdekében, hogy minél tudatosabb döntéseket hozzanak? Hogyan lehet kiigazodni a sok irány között és hogyan kezdjenek neki?
„Ha valaki már konkrét betegséggel küzd (pl.: magas vérnyomás, cukorbetegség, szív-érrendszeri megbetegedés), mindenképpen forduljon szakemberhez. Az egészségünk nem játék, és a közösségi média térnyerése kapcsán tapasztalható, hogy sok az önjelölt szakember, akik készakarva vagy naívan, de sok bajt tudnak okozni. Egyebek mellett törekedjünk a növényi eredetű élelmiszerek (gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák, olajos magvak) előtérbe helyezésére, mindemellett minimalizáljuk vagy teljesen iktassuk ki az állati eredetű és feldolgozott élelmiszereket. Ilyen egyszerű elvek mentén kizárt, hogy eltévedjünk a táplálkozási hitek és tévhitek világában.”
