A győztes gól után mindenki Csoboth Kevint kergette – nagyon fontos találatot szerzett! (Fotó: Koncz Márton)
Címlap Sport Csoboth Kevin...
Cikkünk frissítése óta eltelt 4 hét, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A skót–magyar mérkőzés hőse a mi szempontunkból egyértelműen egy pécsi fiatalember, Csoboth Kevin, aki belőtte a győztes gólt, és ezzel a továbbjutás kapujába vitte a válogatottat. De ki is valójában a 24 éves, jóképű, szépen belőtt séróval futballozó újpesti támadó? Bemutatjuk!

Kezdjük azzal, hogy adta magát, hogy futballista legyen. Édesapja ugyanis az a Csoboth Róbert, aki annak idején NB I.-es labdarúgó volt Pécsett, a PMSC-ben, s aki tagja volt az 1984-es ifjúsági Európa-bajnokságon aranyérmes magyar csapatnak.

Mondhatjuk: a vér nem vált vízzé.

De ahhoz, hogy ez így legyen, tenni is kellett! Nem keveset. A most 24 éves Csoboth Kevin elég egyedi utat járt be, nem sokan csinálták volna meg azt, amit ő – meg amit Szoboszlai Dominik. A két kiválóság útjai sokáig egymásba kapcsolódtak: ahogy Dominik, úgy Kevin is a székesfehérvári Főnixben pallérozódott, amit az „öreg” Szoboszlai, Zsolt irányított, irányít. Kevin mindezt úgy tette, hogy közben a PMFC játékosa volt, tehát a pécsi klubban ledörgölte a napi penzumot, aztán irány Székesfehérvár…

– Három évig jártunk oda, hetente minimum két alkalommal edzett a Főnixben. Ez oda-vissza minden alkalommal háromszázötven kilométer volt – mondta a Pécs Aktuálnak az akkori sofőr, vagyis az édesapja, Csoboth Róbert.

Kemény időszak volt. Kevin azonban bírta a gyűrődést, kemény fából faragták, de maradjunk annyiban, mindez valószínűleg nem lett volna elég ahhoz, hogy végigcsinálja a munkát. Édesapja vasszigorral, kőkeményen fogta, pontosan ugyanúgy, ahogy Szoboszlai apuka a saját fiát. Hiába, nem megy ez másképp, s néha bizony biztosan elröppent egy-két jószándékú apai füles is…

– Volt egy ilyen mondásom: inkább sírjanak most ők, mint hogy később mi sírjunk – mesélte az édesapa. Mindez azt jelentette, hogy jobbnak tartották, ha a tizenéves gyerek annak idején sokszor fájlalta a szülői szigort, mint hogy később a szülők sírjanak amiatt, hogy nem hozták ki a srácból a maximumot, nem terelgették a maguk eszközeivel a szerintük optimálisnak tűnő úton.

A terelgetés pedig elérte a célját – nem mellesleg Kevinről kiderült, hogy tényleg nagyon ügyes a focipályán. Felfigyelt rá a Benfica, leigazolta – márpedig akit a portugál sztárcsapat szerződtet, amely híres arról, hogy jó szeme van a tehetségek felfedezéséhez, annak biztosan van jövője. Három gyönyörű évet töltött Lisszabonban, az U19-es csapattal bajnoki címet szerzett, majd bemutatkozott a Benfica második számú együttesében, amely a portugál második vonalban szerepelt.

Arra azonban, valljuk meg, nem sok esélye lett volna, hogy beverekedje magát a Benfica első csapatába, ahol mindig világsztárok futballoznak, így 2021-ben a MOL Fehérvár hívására hazajött Magyarországra, hogy az élvonalban futballozzon. Nos, jellemző a magyar valóságra, hogy ekkor majdnem elveszítettünk egy nagy tehetséget! Szabics Imre ugyanis odavitte magához Székesfehérvárra, aztán nem játszatta – mert állítólag nem kedvelte… A Sopron elleni Magyar Kupa-meccsen két gólt szerzett Kevin, de ennek ellenére hiába várt a lehetőségre, a pályán kívülről figyelhette csak társait. Kész szerencse, hogy édesapjával együtt nem vártak sokáig, már tavasszal váltottak: kölcsönbe a másodosztályú Szegedhez került, majd következett jelenlegi klubja, az Újpest.

„A Szegednek és az Újpestnek nagyon sokat köszönhet Kevin, mindkettő nagyon jó döntés volt” – szögezte le Csoboth Róbert.

Valóban így van: Szegeden ismét játékba lendült, Újpesten pedig mind a klub vezetőitől, a szakmai stábtól, nem mellesleg a szurkolóktól is megkapta a bizalmat. Kiteljesedett, azt nyújtja, amire képes. Erre pedig a szövetségi kapitány, Marco Rossi is felfigyelt, és tavaly tavasszal, az Észtország elleni felkészülési mérkőzésre meghívta a felnőttválogatott keretébe. Egy álom vált valóra.

– Reggel kaptam a hírt, teljesen váratlanul ért, nem számítottam rá – nyilatkozta akkor lapunknak Kevin. – Hogy miért nem? Talán azért, mert bár mindig is a felnőtt válogatottság volt az álmom, sosem görcsöltem rá arra, hogy bemutatkozhassak a nemzeti csapatban. Persze most nagyon boldog vagyok amiatt, hogy közel kerültem ehhez a lehetőséghez: óriási öröm és megtiszteltetés számomra, és a családom számára is, hogy meghívót kaptam! Mindig úgy voltam vele, hogy ez a pillanat csak akkor jöhet el, ha folyamatosan keményen dolgozom, és bizonyítani tudok a pályán.

A pécsi srác, Csoboth Kevin tegnap este is bizonyított, a skótok ellen lőtt győztes góllal egy országnak szerzett hatalmas örömöt. Nem mellesleg könnyekre fakadt ő is, és a szülei is. Apai mondás ide vagy oda, most mindenki egyszerre sírt a családban – de jó volt ez így!

Gratulálunk, Kevin! És így tovább!

Az 1985/1986-os szezonban ezüstérmes lett a PMSC labdarúgócsapata, amelynek tagja volt az édesapa is: Csoboth Róbert képe a bal alsó sarokban található