Életének 71. évében elhunyt Tóth József korábbi 56-szoros válogatott labdarúgó. A kivételes gyorsaságú, pályafutását balszélsőként kezdő „Jokka” a válogatottban egyetlen gólját a salvadoriak elleni, rekordgyőzelmet hozó 10-1-en szerezte. Bajnoki szerepléseinek számával (456) az NB I.-es örökranglista hatodik helyezettje.
Élvonalbeli pályafutását 1969-ben kezdte Pécsen, Czibulka Mihály csábította Baranyába az akkoriban még balszélsőt játszó futballistát. Az élvonalban 1970. március 22-én debütált, a Dunaújvárosban 2-0-ra megnyert mérkőzés 76. percében Rádi Lajost váltotta csereként. Első szezonjában tizenegy meccsen játszott a Pécs színeiben, ráadásul megszerezte pályafutása első találatát is a legjobbak között. Még ebben az évben szerepelt az Európai Városok Kupája (EVK) sorozatban, így játszott a román CS Universitatea Craiova ellen, illetve tizenkilenc évesen főszereplője volt annak a legendás találkozónak is, ahol a baranyaiak büntetőkkel kiverték az Newcastle United gárdáját. Tóth József az ötödik tizenegyest végezhette el és be is rúgta Willie McFaulnak. A Juventus elleni párharc pedig minden bizonnyal örök emlékül szolgálhatott számára. Az időközben a városi fúzió után a Pécsi MSC nevet felevő alakulatból 1975-ben már válogatott játékosként szerződött Újpestre, ahol egy évtizedet töltött.
Az Újpesti Dózsával kétszer nyert bajnoki aranyat (1977–1978, 1978–1979), valamint kétszer Magyar Népköztársasági Kupát (1982, 1983). Hazai élvonalbeli pályafutását az MTK-VM-ben zárta le, ahol még mindig kitűnően játszott, posztján az NB I. egyik legjobbja volt.
Nagy bánata volt, hogy nem került vissza a mexikói világbajnokság előtt a válogatottba. A nemzeti tizenegyben egyetlen gólját második világbajnokságán (1982, Spanyolország) szerezte, Salvador ellen. Az 1978-as vébén a magyar együttes mindhárom csoportmeccsét végigjátszotta. A válogatottban ő szerepelt legtöbbször balhátvédként, utána a sorban 52 fellépésével Lantos Mihály, az Aranycsapat legendás védője következik.
Harmincnégy évesen Finnországban csaphatott fel először légiósnak, holott korábban, hét-nyolc éven keresztül több jó ajánlata is volt. 1983-ban a megsérült Johnny Metgod utódát kereső Real Madridé volt a legpazarabb, de a spanyolok 110 ezer dolláros ajánlatával szemben a Dózsa 160 ezret akart. Kérőnek jelentkezett az FC Bruges, az Olympique Lille és 1995-ben a végül Tulipán Mihályt szerződtető török Bursaspor is, de Tóth nem kapott engedélyt. Ahogyan fogalmazott: „Nem voltam jóban Csáki Sándorral”.
A finnekhez mehetett. 1997-ig, 45 éves koráig futballozott a svéd nyelvű város sárga-kék alakulatában, főleg a harmadik osztályban, de belekóstolva a második vonalba is. A kinti kalanddal párhuzamosan, az ottani szünetekben az Erzsébeti SMTK, a Budakalász, az Elektromos. a Hernád és a Leányfalu, a Fót, a Multi Rocco és utoljára a Váci Reménység játékosa is volt, néhol és időszakonként játékosedzőként is. Még 2012-ben is igazolt játékosa volt a finn Pjelax csapatának.
(PMFC, Infostart, fotó: MTI)
