Közel húsz év élvonalbeli szereplés után búcsúzott a legjobbak mezőnyétől a PVSK férfikosárlabda-csapata, amely a harmadik meccset ugyan még kiharcolta a Paks elleni párharcban, de miután tegnap este kikapott az atomvárosban, elbukott. Megdöbbentő, hogy lehetett egy három éve még bajnoki bronzérmes sikercsapatból kiesőt csinálni!
Sejteni lehetett, hogy ez lesz a vége! Sőt, ez több volt, mint sejtés. Amikor a középszakasz alsóházában a PVSK-Veolia senkit sem tudott megelőzni, emiatt az utolsó helyről kellett kezdenie a Paks elleni playoutot, az már előrevetítette, hogy ennek csúnya vége lesz. A pécsiek ugyanis így pályahátrányból kezdhették meg a párharcot, aminek első meccsét annak rendje és módja szerint közel húsz ponttal elbukták idegenben (95-77). Jöhetett a hazai bajnoki, amelyen az életben maradásért küzdöttek Bíró Olivérék, s ezt a mérkőzést hatalmas csatában 73-71-re meg is nyerték, így legalább a harmadik felvonást kiharcolták.
És itt elérkeztünk a szombat estéhez! Ha ez a pécsi csapat az egész szezon során így harcolt volna, mint most Pakson, akkor garantáltan nem esik ki. A nagyszünetben csak egyetlen ponttal, 35-34-re vezettek a hazaiak, akiken legalább akkora nyomás volt, mint a pécsieken. A harmadik negyedben aztán meglépett a Paks, 15 ponttal (62-47) is vezetett, s ezzel gyakorlatilag megváltotta a jegyet az A csoportba. A nagyot hajrázó pécsiek ugyan feljöttek 62-60-ra is az utolsó tíz percben, de belefáradtak a nagy üldözésbe, és végül 75-70-es vereséget szenvedtek.
– Gratulálok a Paksnak! Nem tartom korrektnek, hogy ez a két csapat játszott a kiesésért, mert mindkét csapat jól játszott. Köszönöm a játékosaimnak, húsz napja vagyok itt és megmutatták, hogy remek szívük van és bármire képesek vagyunk – értékelt a mérkőzés után a PVSK vezetőedzője, Drazen Brajkovic.
– Gratulálok a Paksnak, nagy küzdés volt mindkét oldalon – mondta Ivosev Tamás, a pécsi csapat játékosa. – Majdnem az egész meccsen jól játszottunk, ami döntött, az a harmadik negyed volt, hiszen a Paks lendületbe jött. Sok energia kellett, hogy visszajöjjünk a meccsbe, szerintem ha a harmadik negyedben a párpontos deficitet tartani tudjuk, akkor lett volna keresnivalónk a végén. A tradíciók miatt egyik csapat sem érdemelte meg a playoutot. Nyilván most az a dolgunk, hogy elemezzük a hibákat és megkeressük a megoldásokat rájuk. A szurkolóknak is szeretném megköszönni, mert az ő buzdításuk is kellett ahhoz, hogy ez egy szoros meccs legyen.
Ezt a pécsi csapatot nagyon sokan szeretik, szerették. Persze, akkor is mellette kell állni, amikor nem a napos oldalt járják, hanem baj van, ettől még érthető, hogy a kiesés miatt nagyon csalódottak és dühösek a szurkolók. A csapat hivatalos Facebook-oldalán meg is jelentek az első kommentek a mérkőzés eredményét jelző poszt alatt. Néhányan nem kímélik a vezetőséget, volt, aki egyenesen Czerpán Istvánnak, a PVSK elnökének „gratulált”.
Néhány kritikus hozzászólás:
„Gratulálunk, Czerpán úr!!!”
„Remélem, hogy egy ilyen szezon után mindenki elgondolkozik azon, hogy ki mit csinált, mit nem csinált, hol hibázott, stb…”
„Örülhet a városvezetés. Még egy élcsapattal kevesebb a városban…”
„Aki a bronz után az edzőváltásról döntött, most elégedett??”
„Hozzáértő vezetőség! Most meg lehet mutatni, hogy hogyan kell feljuttatni egy csapatot!”
„20 év. Rengeteg szép pillanat ment a kukába egyetlen hibás döntés miatt (Feri elküldése). Mivel a PVSK-nak az utánpótlása egyenlő a nullával, ezért kétlem, hogy valaha visszajutnak. Főleg hogy az NKA lesz jövőre a favorit. De legalább lesz pécsi csapat az első osztályban, akiknek lehet szurkolni.”
„Nem semmi, hogy 3 év alatt a bajnoki bronztól a kiesésig sikerült vezetni a csapatot.”
Az utolsó poszthoz kapcsolódva: ez tényleg nem semmi. És nagyon szomorú is egyben.
