Az operáción már túl van a PMFC csapatkapitánya, Hegedűs Márk, aki a Kisvárda elleni Magyar Kupa-meccsen súlyos sérülést szenvedett: a bal térdében elszakadt az elülső keresztszalagja. A hétfő és a kedd pokoli volt, árulta el, nagy fájdalmai voltak, de ma már jobb a helyzet – az is segít, hogy már otthon lábadozik. Eleinte nagyon mélyen volt mentálisan, nem látta, hogyan fog innen visszatérni a pályára, de most már sokkal bizakodóbb: tudja, hogy hosszú út vár rá, de meg fogja csinálni!
A csapattársak, a szurkolók egyik nagy kedvence Hegedűs Márk. Nem véletlenül, hiszen amellett, hogy a pályán mindig igyekszik kihozni magából a maximumot, és ha éppen nem lő gólt, akkor kioszt egy-két gólpasszt, egy vidám személyiség, aki rendszerint mosolyog, jókedélyű, és rendre meg lehet állni vele néhány szót váltani.
Nos, mindezek fényében nem csoda, hogy nagyon sokan sajnálták, amikor súlyos sérülést szenvedett a Kisvárda elleni kupameccsen. Már a 81. percnél jártunk, 4-1-re vezetett a PMFC, tehát minden sínen volt – naná, hogy ilyenkor jött a baj. Egy rossz lépés, egy rossz mozdulat után jött a fájdalom, később pedig az orvosi vizsgálat kimutatta, hogy elülső keresztszalag-szakadást szenvedett a bal térdében. Nyugodtan mondhatjuk, ez a futballisták rémálma.
– Korábban is volt egy-két sérülésem, de ilyen súlyos még soha – mondta lapunknak Hegedűs Márk, vagy ahogy a legtöbben hívják, Hege. – Nem fájt semmim, nem volt semmi előjele, aztán elég volt egy rossz lépés, egy rossz mozdulat…
Hamar kiderült, hogy ez bizony kemény menet lesz számára, ami az elején eléggé meg is viselte. Voltak nehéz pillanatai.
– Mentálisan tényleg nem egyszerű ez, eleinte megesett, hogy nem láttam a kiutat, nem tudtam, hogyan fogok innen visszatérni a pályára. Sőt, hogyan élem meg a reggelt: rettenetesen fájt a lábam! De nagyon sokan segítettek nekem ebben a helyzetben, elsőként a páromat, Rácz Dorkát említeném, aki tartotta bennem a lelket, aztán a csapattársaktól, a klubtól és a szurkolóktól is nagyok sok segítséget kaptam, amit ezúton is köszönök.
A műtét már megvolt, az orvos szerint nagyon jól sikerült. A fájdalom még nem múlt el, a hétfő és a kedd pokoli volt, de a mai nap már jobb, mesélte Márk, aki tegnap este hazatérhetett, és már az otthonában lábadozik. Tisztában van vele, hogy ez kemény menet lesz, ideális esetben tíz hónapig tarthat a felépülése, de vissza fog térni.
„Hosszú út vár rám, de nem fogom feladni, vissza akarok térni! Valahogy megcsinálom. Nem vagyok az a fajta, aki feladja a dolgokat.”
Jó kérdés persze, hogy mire megy majd nélküle a PMFC. A piros-feketék tizenhárom bajnokin keresztül veretlenek voltak, épp múlt vasárnap, Pakson szenvedték el az első vereségüket – immár Hege nélkül. Az biztos, hogy a rutinos csapatkapitány hiányát megérzi a csapat, de nincs mese, érte, helyette is kell küzdeni, és el kell érni a célt!
– Ebben az osztályban szerintem kimagaslóan jó kerettel rendelkezünk, emellett kiváló az összhang nem csak a játékosok között, hanem a szakmai stáb tagjaival és a klub vezetőivel is. Fontos volt, hogy jól kezdtük a szezont, ennek köszönhetően még inkább összezártunk – tényleg jó bejárni minden egyes nap! Tudom, hogy nagyon rosszkor jött a sérülésem, persze ez sosem jön jókor, de száz százalékig biztos vagyok benne, hogy a csapat meg fogja oldani ezt a helyzetet, és behúzza a bajnoki címet. Hiszek a fiúkban! – tette hozzá Hege.
Amíg ő az ágyat nyomja, addig a kávézójában, a Café Marcóban becsületkassza működik, jegyezte meg mosolyogva. Ez természetesen nem igaz, párjára, Dorkára ebben a helyzetben kicsit több feladat hárul, mint eddig. Márk megjegyzéséből mindenesetre kiderült, a jókedve, a humora a régi: „Most már sokkal pozitívabban, optimistábban látom a jövőt”.
Épülj fel mielőbb, és térj vissza a pályára, Hege, és kívánjuk, hogy jövőre bajnoki címet ünnepelhess a csapattársaiddal!














