Sokan voltak kíváncsiak a városi focirangadóra, a PTE PEAC–PMFC mérkőzésre, és bizony érdemes volt kimenni a Stadion utcába. Nem csak a játék miatt: egy ilyen meccsnek, egy városi derbinek sajátos fílingje van!
Sütött a nap, klassz idő volt, és bizony már a parkolásnál érezni lehetett, hogy most sokkal többen lesznek a stadionban, mint egy átlagos PEAC-meccsen. De így is volt ez rendjén, elvégre a vendégeknek sem kellett messziről jönniük, hiszen az ellenfél a PMFC volt, a piros-feketék pedig ugyanúgy a Stadion utcai létesítményt tekintik otthonuknak, mint az egyetemisták.
Volt is ebből némi adok-kapok a lelátón – és máris ott tartunk, hogy egy ilyen meccsnek bizony megvan a sajátos hangulata. Nem kis derültséget okozott, amikor a PMFC B-középben valaki elordította magát: „Stadiontolvajok”! Hát igen, évekig, évtizedekig a piros-feketék otthona volt ez, most viszont a fekete-fehér egyetemistáké. Aztán hogy, hogy nem, mindkét csapat itt játssza a hazai mérkőzéseit – na, ezek a jellegzetes pécsi viszonyok.
A lelátón lévők között sokan nem nagyon tudták eldönteni, hogy melyik énjük győzzön. Hadobás Zsolt például előre megmondta, 2-2-es végeredményt látna szívesen, mert akkor nem lesz gond a családban: az unokák a PMFC-ben fociznak, a fia viszont a PEAC-hoz tartozik. Miután a vége 1-1 lett, azt feltételezzük, hogy szombat este béke van Hadobáséknál.
Gelencséréknél pedig úgy volt vele a lelátón ácsorgó édesapa, Gábor, hogy jusson már fel végre a PMFC a másodosztályba. Azért amikor a fia, Bálint megszerezte a vezetést a PEAC-nak, nem tűnt bánatosnak.
Szóval volt minden ezen a meccsen, lelki hullámvasút a javából. Főleg úgy, hogy a pályán is érdekes dolgok történtek, hiszen az első félidőben jobbak voltak a házigazdák, akik vezetést is szereztek. A másodikban aztán hamar egyenlítettek a piros-feketék, és ekkor sokan azt hitték, hogy fordítanak is, de a vége 1-1-es döntetlen lett. A mérkőzés után jött is a megjegyzés az egyik szurkolótól: az ilyen baráti ikszeknél jobban járna mindkét csapat, ha ősszel az egyik, tavasszal a másik nyerne, az egy-egy pont helyett úgy három-hárommal gazdagodna mindkettő. Nem lehet vele vitatkozni.
Pinka bá ismét kitett magáért mikrofonnal a kezében, a PEAC-találatnál elnyújtott „góóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóól” üvöltést egy argentin bajnokin is megirigyelték volna. A mérkőzés kezdőrúgását a Pécsi Tudományegyetem rektora, prof. dr. Fábián Adrián végezte el, és volt egy díszvendége is a különleges bajnokinak, mégpedig Kű Lajos, az olimpiai ezüstérmes kiválóság.
A pécsi rangadó lement, 1-1 lett a végeredmény (gólszerzők: Gelencsér B. 34., ill. Babati 47.), és most két dolgot kívánnánk: a PMFC legyen bajnok, és jusson fel a másodosztályba, a PEAC pedig fusson remek szezont, és végezzen a középmezőnyben.
Ez is érdekes lehet
Döntetlen lett a vége – senki sem járt vele rosszul.
Nagyot versenyeztek a pécsi srácok.
A lépcsőházban nincs áram, tartozás miatt.
