A B-közép a szegedi túrájára is elkísérte a PMFC labdarúgócsapatát – bátran kijelenthető, a piros-feketék jó szereplésében a pécsi szurkolóknak is megvan a maguk szerepe. A fanatikusabb drukkerek között van kőműves és háromdiplomás értelmiségi is, jól megférnek egymás mellett. Egyvalami tartja össze a társaságot: a csapat iránti rajongás.
Együtt ünnepeltek szurkolóikkal a PMFC játékosai a vasárnapi bajnoki után, a Szegeden aratott 1-0-s győzelem (amely zsinórban a negyedik siker volt) miatt érthetően remek volt a hangulat a lelátón. Ahol ott volt a pécsi B-közép: néhány tucatnyian mindenhová elkísérik a csapatot.
Pedig nem sok helyen látják őket szívesen.
– Könnyebb azt felsorolni, hogy kikkel vagyunk jóban, mint azt, hogy kikkel nem szívleljük egymást – mondta a Pécs Aktuálnak a B-közép egyik tagja. – Utóbbiakhoz tartoznak például a fehérváriak, a győriek, a szombathelyiek… A DVTK szurkolóival viszont jó viszonyt ápolunk! S hogy honnan jöttek ezek az ellentétek? A ’80-as, ’90-es évekből örököltük őket.
Az utóbbi években, egy-két évtizedben akadt néhány balhéja is a B-középnek, nem mindig állt meg az adok-kapok a lelátói verbális inzultusnál. Az egyik barátom rendszerint benne volt az események sűrűjében, s egy-egy túra után mindig elmesélte, hogy
volt egy kis „matek” az ellenfél szurkolóival.
– Abszolút nem keressük a bajt! De az is igaz, hogy ha betámadnak minket, nem fogunk mondjuk Győrből hazafutni!
Persze a B-közép nem Szélsőséges Alternatíva, még ha egyesek úgy is hívják a társaságot. Tényleg nem a balhé, a „matek” motiválja, hozza össze őket.
Egész egyszerűen szeretik a PMFC-t, a csapatot.
– Minket a csapatért való rajongás tart össze! A társaság egyébként abszolút vegyes, van köztünk kőműves és háromdiplomás értelmiségi is. Sőt, azt kell mondjam, több a főiskolás, az egyetemista, mint a kétkezi munkás. De a lényeg nem is az, hogy ki honnan jött, ki mit csinál: az a fontos, hogy odaálljon és szurkoljon! Aki ezt szívesen megteszi, nagy szeretettel várjuk a lelátón!
Szotyizni viszont máshol kell…
A PMFC tehát sokat köszönhet szurkolóinak ebben a szezonban (is), a drukkerek számára pedig sok örömet szerez a csapat: Vas László együttese – annak ellenére, hogy újonc – a negyedik helyen vitézkedik az NB II-ben.
Ki tudja, még a végén feljut…
– Feljutást csak az álmodozók várnak. Mondjuk biztos vannak jó néhányan. Ha a 8–12. helyek valamelyikén végzünk, az számomra már jó szereplés, ha a nyolcadiknál előrébb, az nagyon jó. Feljutni nem fogunk. Látni kell, hogy a DVSC pokolian ki van tömve pénzzel, és a Vasas is irgalmatlan költségvetésből gazdálkodik. De, ezért szép a foci: mi mégis ott vagyunk! Emiatt a játékosok és a szakmai stáb előtt is le a kalappal! Nem mindig mi játsszuk a világ legszebb fociját, de eredményesek vagyunk. Felőlem nyerhetünk mindig „csak” 1-0-ra, le….om!
Kiemelt kép: Kurdi József
