Rali egyes versenyek helyett szimulátorozás: a koronavírus-járvány az autóversenyzők életét is alaposan átírta. A Ranga-testvérek, Péter és László – jobb híján – tesztelési évnek fogják fel az ideit, fejlesztenek, és készülnek a következő szezonra. A Pécs Aktuálnak elárulták, hogy rivalizálnak-e egymással, miként az is kiderült, odavannak-e a nők a pilótákért.
A versenynaptárt szépen összerakták az idei évre, hogy aztán boruljon minden. A koronavírus-járvány alaposan átírta a forgatókönyvet: nem volt például Veszprém-rali, és kimaradt idén a Mecsek-rali is, igaz, utóbbi nem a vírus, sokkal inkább anyagi problémák miatt.
– Mindkettőt nagyon fájlaltuk, előbbin én, utóbbin a Laci szokott jól menni, tavaly például megnyerte a kategóriáját. Bízunk benne, hogy jövőre már lesz Mecsek-rali, állítólag a háttérben megy is a szervezkedés, hogy ez a tradicionális verseny ne tűnjön el a süllyesztőben. A szezon során ráadásul elmaradt a Baranya-kupa is, így aztán alaposan át kellett írnunk a naptárunkat. A regionális rali hármas versenyek maradtak, amelyeknek köszönhetően legalább edzésben maradtunk. Alkalmazkodunk a körülményekhez, tesztelési évnek fogjuk fel az ideit, próbáljuk fejleszteni az autót és készülünk a következő idényre. A versenyek mellett most sokkal többet szimulátoroztunk, ami nagyon hasznos dolog, fejleszti a reflexeket – mesélte Ranga Péter.
A legendás pécsi versenyző, a 2001-ben elhunyt Ranga László két fia már hosszú évek óta ott van a ralipályákon. A versenyzést a most 37 éves Laci kezdte el, később csatlakozott csak Péter (35).
Sajnos egyvalamit nem élhettek át…
– Nagyon sajnáljuk, hogy nem dolgozhattunk együtt édesapánkkal, nem segíthetett nekünk. Sokkal előrébb tartanánk, ebben biztosak vagyunk!
A pályákon, az eredményeket illetően így sem kell szégyenkezniük, a vér nem vált vízzé, az évek során nagyon sokat léptek előre. Miként abban is, hogy manapság már abszolút nem rivalizálnak egymással. Mondjuk ez régebben sem volt rájuk igazán jellemző: amikor azonos autóval versenyeztek, hol Lacinak, hol Péternek jött ki jobban a lépés. Nem irigykedtek egymásra, inkább megosztották a tapasztalataikat.
– Amióta egy versenyautónk van, azóta pedig a lehetőségeket osztjuk meg szépen egymás között. Érezzük, hogy két-három éve a pályán és azon kívül is benőtt a fejünk lágya. Egyikünk sem görcsöl már azért, hogy versenyezzen. Csapatként dolgozunk.
Bár a hazai mezőnyben jó nevű versenyzőknek számítanak, azért van civil foglalkozásuk is, egy vállalkozást irányítanak. Péter esetében egyébként sokáig úgy tűnt, hogy nem a ralipályákon fog kikötni, nagyon jól bánt ugyanis a labdával, tíz évig a PMFC utánpótlásában futballozott. Édesapja halála után azonban nem vágyott a társasági életre, visszahúzódóbb lett, és a foci szép lassan kimaradt az életéből. Pedig a két jóképű Ranga-fiú úgy véli,
jobban jártak volna azzal, ha fociznak.
– Azt vettük észre, hogy a focistákat azért jobban szeretik a csajok. Bár, hallottuk azt is, hogy tetszik nekik a versenyzői overall is… Lehet, hogy abban kellene járnunk a pécsi bulikba – jegyezte meg nevetve Ranga Péter.
