Manapság is népszerű egyes szubkultúrákban, vagyis a tudományos cáfolatok ellenére 17 év alatt sem fáradt el a legenda miszerint, az egyiptomi piramisoknál nagyobb, ősibb piramist – sőt: piramisokat - fedeztek fel Pécstől alig 4 órányira: a boszniai Visoko nevű városkában. A teória szerint ezek a Föld legidősebb, ember (vagy inkább értelmes lények) alkotta ősi építményei, ezért alapjaiban is újra kellene írni a történelemkönyveket. Nyakunkba vettük a hátizsákot, és a hétvégén elindultunk, hogy saját szemünkkel győződjünk meg arról, mit is rejt a táj.
Visoko és a piramidióták
Visoko egy nagyjából 18-20 ezer lakost számláló, szocreál hatású, hazai mércével mérve némileg szemetes kisváros, amely a leírások szerint a kommunizmusban élte fénykorát, akkor fejlődött a leglátványosabban. Kedves emberek lakják, akik főleg a külföldi turistákkal, az úgynevezett piramidiótákkal nagyon előzékenyek. Ez érthető is, hiszen a városka a boszniai turizmus egyik fellegvára, évente több tízezer, rejtélyre éhes vándor látogat el oda. Az utcákon lépten nyomon bele lehet ütközni piramisos feliratokba, díszekbe, motívumokba, az elsőre is világosan látszik, hogy ez a legfontosabb nevezetessége a környéknek, és talán az egyik legkönnyebb bevételi forrása is a helyieknek – szezonban. Örülnek is ennek, rengetegen adják ki szobáikat, apartmanjaikat, árulnak műanyag piramisokat, ékszereket, de törött kavicsokat, hegyi kristály darabkákat, piramisvizet is és még rengeteg mindent.
A helyiekkel beszélgetve viszont kiderül, hogy ők maguk sem feltétlenül hiszik el, hogy ezek a piramisok léteznek, viszont nem is támadják ezt a teóriát harcosan, hanem örülnek a külföldiek pénzének és a figyelemnek. Legtöbbször csak annyit mondanak, hogy „valaminek kell ott lennie, ha ennyi ember állítja, hogy léteznek”, vagy „ha nem is piramis, de valami biztosan van ott, a föld mélyében!”
Az óvatos megjegyzések azért is érdekesek, mert ezek a piramisok nem távoli helyen állnak, hanem szó szerint körbeveszik a várost, az utcák fölé magasodva, félig beépítve házakkal. Vagyis olyan ez, mintha holnap valaki azt mondaná, hogy a Tettye egy épített piramis, csak eddig senki nem vette észre.
A piramisok története
A visokoi „Piramisok völgyét” Semir Osmanagicnak (képünkön kalapban) köszönheti a világ, ő volt az, aki 2005-ben felfedezni vélte ezeket – szám szerint hetet vagy kilencet, ötöt el is nevezett. Ezek a Nap piramis, Hold piramis, Sárkány piramis, Földanya piramisa, és a Szeretet piramisa.
A férfi bosnyák származású, de sokáig az USA-ban élt, ahol sikeres vállalkozásai voltak – fémmegmunkálással foglalkoztak. Amatőr régész is, illetve az ősi maja civilizáció ismerője, és idővel történészi (mások szerint régész) diplomát is szerzett – állítólag. Amikor visszaköltözött Boszniába, akkor találta meg Visokot a polgármester segítségével, illetve az állítólagos megalitikus építményeket.
Nagyon közvetlen férfi, kifejezetten nyitott, könnyen lehet vele beszélgetni, ott jártunkkor is terepen volt, és jellegzetes kalapjában kalauzolt egy asszonyt AZ alagútban – amire később még visszatérünk.
Rejtélyes szupercivilizáció
Osmanagic azt állítja – és erre tudományosnak látszó dokumentumokkal is hivatkozik -, hogy minimum 34 ezer évvel ezelőtt egy szupercivilizáció építette speciális betonból ezeket a piramisokat, ismeretlen céllal. Ezeket a föld alatt összekötötték épített alagutakkal, amelyekben gyógyító energiák, csodálatos rezgések vannak, gyógyító és iható víz. Később egy másik civilizáció eltömedékelte ezeknek a járatoknak egy részét, majd egy azt követő civilizáció el is rejtette a bejáratokat. Valahol közben, vagy ez után pedig jött az Özönvíz, elmosott minden nyomot, az újabb civilizációk pedig már nem tudták, mi van a lábuk alatt.
A tudományos világ részletesen cáfolta és cáfolja a mai napig ezeket az állításokat – mások mellett egy pécsi professzor is, de ez nem hatja meg sem a felfedezőt, aki szerint csak féltékenyek rá, sem a látogatók tízezreit, akik szerint szándékosan akarják eltitkolni és „sötétségben tartani az emberiséget AZOK”.
Csillagkapu, űrhajó, átjáró, annunakik és a magyar rovásírás
Osmanagic elmélete kiváló táptalajra hullott Magyarországon, ahol az eltelt másfél évtizedben a következő teóriák erősödtek meg, és tartják magukat most is a boszniai piramisokkal kapcsolatban – a teljesség igénye nélkül:
- ezek csillagkapuk, amelyek átjárók voltak más világokba, dimenziókba
- a rabszolga embert (Homo Sapiens) teremtő idegen, hüllőszerű értelmes lények (annunaki) építették a piramisokat, mert itt ragadtak a Földön, aranyat bányászni érkeztek eredetileg
- a Nap Piramisa alatt űrhajó van
- több űrhajó is van a völgyben a föld alatt
- a piramisok gyógyító gépezetek, meghosszabbítják az életet, regenerálják a sejteket, ezért uralkodhattak a rabszolga embereken évezredekig az idegenek
- ősmagyarok is jártak a piramisban 34 ezer évvel ezelőtt, mert számos kövön találtak ősi székely-magyar rovásírást
A piramisok filter nélkül
Ha valaki a téma iránt érdeklődik, akkor százból százszor ez a fenti fotó fogadja: ez a Nap piramis. Ügyes kép ez, mivel csak ebből az egyetlen szögből látszik piramisnak a domb. Egyébként mezei turisták így látják ezt a földről:
A Nap piramisnak nevezett domb tetején pedig ez a római alapokra épült középkori erőd maradványa fogadja a látogatót:
Érdemes tudni, hogy egyik piramis sem látogatható, bejáratuk sincs, valójában semmit nem látni egyiknél sem, csak fákat. Nem tanácsos letérni sem a kijelölt utakról, mert aknaveszélyes lehet a terület, mi is láttunk erre figyelmeztető táblát, amikor a „Hold piramist” fedeztük fel, de a hivatalos konzuli oldalon is kitérnek erre:
Nincs lejárat, alagút, feltárások sem, és bár ezek fotók szerint léteztek 2005 környékén, ma ennek nyomát sem látni.
A Hold piramisnak elnevezett domb pedig így néz ki – pontosan szemben a Nap piramissal:
Az alagút
Manapság is szerveznek buszos túrákat ezósoknak, akiket „töltődni visznek” Visokoba az ügyes idegenvezetők, és cégek. Na, de hová – adódik a kérdés, ha a piramisok csak fás, füves dombok? Egy alagútba, vagyis a Tunel Ravne-be. Ez 4 kilométerre van a piramisoktól, a kisváros határában.
Tulajdonképpen ennyi a fizikai látványosság mindössze Visokoban – és természetesen a természeti adottságok, amelyek valóban gyönyörűek.
Ez az az alagút, vagy inkább labirintus, amelyről azt állítják, hogy 34 ezer évvel ezelőtt összekötötték a piramisokat, bár azok ettől a helytől 4-8 kilométerre vannak. Az alagutakba be lehet menni, de klausztrofóbiásoknak nem ajánljuk.
Kézzel vájták ki ezeket önkéntesek 2005-től kezdve, a vájás ma is tart. Osmanagicék szerint az eredeti építők utáni későbbi civilizáció tömedékeléseit szedik ki, hogy „helyreállítsák” a járatokat.
Az alagút oldalaiban látható rétegek: kisebb-nagyobb kövek, alatta és felette apró zúzalékkal, azonban kísértetiesen hasonlítanak a pár méterre fekvő parkoló melletti dombra, amelyet munkagépekkel alakítottak ki a turisták miatt az útépítés során.
Az alagútban például ilyen „meditációs kamrákban” lehet energiát és rezgéseket felvenni:
Ezt a – „mesterséges kerámia borítású, belsejében kristályt rejtő, energiafejlesztő gép” – követ tapogatva sokan bizsergést és szurkálást éreznek. Az idegenvezető (guide) kérte is, hogy érintsük meg, és várjunk.
Én semmit nem éreztem, pedig nem adtam fel könnyen:
Kész bazárt építettek egyébként a Ravne alagút köré, ahol mindenféle csecsebecsét lehet vásárolni – és szerencsére remek boszniai kávét is, baklavával.
Megtaláltuk „az ősi magyar rovásírással” vésett követ is, de idegenvezetőnk csak akkor mesélte el a magyar vonalat, amikor megtudta, hogy magyar vagyok. Előtte inkább rúnának nevezte az „írást”, amiből én ennyit láttam (vagy nem láttam):
Szerencsére nem baj, hogy nem láttam rajta semmilyen vésetet, mert kitették plakáton is:
Gyógyító víz
A járat, vagy alagút legnagyobb szenzációja a titokzatos gyógyító víz, amit azonban nem lehet megközelíteni. Állítólag azért, mert a turisták meztelenre vetkőzve akartak fürdeni benne, vagy lopták a vizét a biztonsági sisakjukban. A víz egyébként ennyire látszik a járat egyik részén:
Csalogató volt a víz, néhány felirat részletesen is ismertette, miről marad le az ember:
Hatalmas szerencsénkre sikerült vásárolnunk belőle pár palackot nem kevés euróért a bazár soron.
Kreatív energiát igen, de piramisokat, rezgéseket, űrhajókat és a 34 ezer éves civilizáció nyomait nem láttuk Visokoban, bármennyire is szerettük volna.
Piramis alakú dombok, hegyek
A piramis alakú hegyek egyébként nem számítanak szenzációnak, rengeteg van belőlük világszerte, Európában, sőt Magyarországon is. Az egyik legszebb éppen Erdélyben van, az így néz ki:
Persze elképzelhető, hogy ha ásni kezdenénk ott, akkor hamar kiderülne, hogy az sem csak egy domb, hanem sokkal több annál. Hiszen jól ismerjük az erdélyi szfinxet is a Bucsecsen, és tudjuk, hogy azt sem verik nagydobra AZOK:
