A Pécsi Tudományegyetem kutatói a Vectoract képzési program keretében a terepen gyűjtötték és határozták meg a szúnyogfajokat, illetve laboratóriumi körülmények között rovarirtó szerekkel szembeni rezisztenciateszteket is elvégeztek rajtuk.
A kutatók által felfedezett pyrethroid-rezisztens egyedek megjelenése átírhatja a védekezési stratégiákat. A pyrethroidokat ugyanis elsődleges eszközként alkalmazzák a szúnyogirtásban világszerte, így ellenálló képességük kialakulása veszélyeztetheti a védekezési programok hatékonyságát, ha nem lép időben az emberiség, írja bejegyzésében a Virológia Pécs nevű oldal.
A felfedezés különösen időszerű a Bangladesben zajló chikungunyajárvány kapcsán. A munka ismét bebizonyította, milyen nagy szükség van arra, hogy a terepi adatgyűjtést és a laboratóriumi diagnosztikát összehangoljuk, és így valós időben nyomon követhessük a rezisztencia terjedését
– tették hozzá.
A chikungunyajárvány tünetei közé tartozik a hirtelen jelentkező láz, ízületi fájdalom, fejfájás, hányinger és kimerültség, amelyek általában háromtól hét napig tartanak.
A dengue láztól eltérően azonban a chikungunya gyakran hosszan elhúzódó ízületi fájdalmat és fáradtságot okoz, amely hetekig, hónapokig, sőt ritka esetben akár évekig is fennállhat.
Különösen veszélyeztetettek az újszülöttek, a 65 év feletti idősek, valamint a magas vérnyomásban, cukorbetegségben vagy szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők.
A járvány már nem csupán regionális probléma. A tajvani járványügyi központ közlése szerint Hongkong és Makaó is jelentett importált chikungunyás eseteket, míg a WHO adatai szerint világszerte már több mint 250 ezer fertőzést regisztráltak az év első felében.
Ez is érdekes lehet
Turi Katalin két elismerést is átvehetett pedagógusnap alkalmából.
Egy ausztrál gépet használtak Palkonyán egy héten át.
A PTE virológusai elmondják a lényeget a világot lázban tartó fertőzésről.
Kipróbálhatjuk, miként élnénk mi a Mecsekben a 19. században.
Tovább javul a kis betegek ellátása.
