Címlap Természet Újabb minierd...

Hamarosan már a negyedik minierdőt hozhatják létre Pécsen a Dönts Velünk közösségi költségvetés keretében.

Pécsen jelenleg három minierdő (más néven Miyawaki-erdő) található: a Lánc utcai rendelőintézet előtt, a Budai városrészben lévő Szent Borbála parkban, valamint az egyetem botanikus kertjében. A tavalyi évi Dönts Velünk közösségi költségvetés keretében újabb projekt kezdődhet, amelynek során Kertvárosban, a Fellbach utca és a Szántó Tibor utca közötti területen alakíthatnak ki egy újabb erdőt.

– Igyekszünk a rendelkezésre álló forrásokat, valamint korábbi projektjeink tapasztalatait figyelembe véve egy, az eddigieknél is magasabb színvonalú és előremutatóbb projektet létrehozni. A megszokott programon túl (talajcsere, fa- és cserjeültetés, öntözés, mulcsozás, információs táblák, kerítés) szeretnénk még egyéb élőhelyeket kialakítani holt fából. Emellett úgy szeretnénk megalkotni a minierdőt, hogy be lehessen menni a belsejébe, hogy még inkább átélhetőek, és szemmel követhetőek legyenek a növények fejlődésével kapcsolatos folyamatok

– közölte a Pécs Aktuál érdeklődésére Palotai Tamás, a Biokomkommunikációs és PR-szakreferense.

Egy minierdő kialakításának költségét nagymértékben befolyásolja annak mérete és műszaki tartalma. Ha a kivitelezés során vízvételi helyet biztosítanak, esetleg automata öntözőrendszert telepítenek, az jelentősen növeli a költségeket. Palotai szerint a korábbi projekteket figyelembe véve a kialakítás értéke (fenntartási költségek nélkül) bruttó 3,5 millió forinttól kezdődik.

Mi az a Miyawaki-erdő?

A minierdő tulajdonképpen egy kis területű, sűrű, fás szárú növényekkel változatosan beültetett, természetszerűen kialakított növénytársulás. Nevét Miyawaki Akira (1928–2021) japán botanikusról kapta, aki degradált területek természetes növényzettel történő helyreállítására dolgozta ki módszerét.

A minierdő előnye, hogy a bokrokkal és fákkal átszőtt növényegyüttes igen nagy lombfelületet biztosít, emellett sok port megköt, párologtat, oxigént termel, szén-dioxidot köt meg és élőhelyet biztosít.

Ellenzői szerint azonban nem nyújt esztétikus látványt, ráadásul közbiztonsági és köztisztasági problémákat is okozhat később, amikor 3–5 éven belül egyfajta bozótos terület, „dzsumbuj” alakul ki.