Nem lehet enni a fagyasztott emberi ürülékből készült evőeszközzel – Díjat nyertek a kutatók

Cikkünk frissítése óta eltelt 1 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Kezdés

Az aligátort "héliumos hangon" beszéltető kutatócsoport és a nárcizmust szemöldök alapján azonosító pszichológusok is elnyerték idén az IgNobel-díjak egyikét, ami amolyan anti-Nobel-díj - írta a BBC hírportálja pénteken.

Stephen Reber és kollégái az ismert partitrükköt, amikor héliumot belélegezve vicces hangon kezd beszélni az ember, azért végezték el aligátorokkal, hogy megtudják, miként kommunikál a hüllő.

A kutatást komoly tudományos kritériumok alapján végezték, a díjat a téma komikus módszerével érdemelték ki.

Az idei tíz “elismerést” az Annals of Improbable Research tudományos humormagazin szervezésében adták át.

Ha azonban a komikusan hangzó témákban kicsit mélyebbre ás az ember, azt látja, hogy

a kutatásokat valójában létező problémák megoldására végezték, és komoly szakemberek által ellenőrzött tudományos lapokban publikálták őket.

Reber és társai például arra tettek kísérletet, hogy megmutassák, a krokodilfélék és más hüllők a hangadással a testméreteiket is nyilvánvalóvá tudják tenni – ahogy az emlősök és a madarak kiáltásai is alkalmasak erre.

“Ha nagyobb testű az állat, mélyebb a hangja, mert tágasabb a tér, amelyben a hangképző szervek vibrálnak. Nem tudtuk, hogy a hüllőknél is létezik-e ez a jelenség, a békáknál, kétéltűeknél például nincs ilyen”

– magyarázta Stephen Reber a BBC-nek.

Az IgNobelt rendszerint a massachusettsi Cambridge-ben, a Harvard Egyetem Sanders Színházában adják át mókás rítusok közepette, de a világjárvány miatt a 30. díjátadót online szervezték.

Reberék az akusztikai IgNobelt vehették át, a pszichológiait a szemöldök alapján a nárcisztikus emberek azonosítását kidolgozó Miranda Giacomin és Nicholas Rule.

A béke-IgNobelt India és Pakisztán kormányai érdemelte ki azzal, hogy titokban, az éjszaka közepén a diplomatáik becsengettek egymáshoz, majd elszaladtak, mielőtt bárki reagálni tudott volna.

A közgazdasági IgNobelt elnyerő Christopher Watkins és munkatársai igyekeztek mennyiségi összefüggést találni az országok nemzeti jövedelmi különbségei és a csókolózás átlagos mennyisége között.

Metin Eren és kutatótársai azért részesültek az anyagtudományok IgNobel-díjában, mert megmutatták, hogy nem használhatók jól a fagyasztott emberi ürülékből fabrikált kések.

Előző sztori

Szeptember az Alzheimer kór világhónapja

Következő sztori

Megmenekült a rákbeteg édesanya a jószívű pécsieknek köszönhetően!