A 70-es évek óta, közel fél évszázada másznak le barlangkutatók a Mecsek legnagyobb barlangrendszerébe, a Spirál-víznyelőbe. Az Európában is egyedülálló földalatti képződmény méretét csak megtippelni lehet, az eddig feltárt rendszer akár a 10 kilométeres hosszúságot is elérheti. A kutatások azonban csak lépésben haladnak, a víznyelő látogatása pedig egyelőre rendkívül veszélyes. A Barlangok Hónapja alkalmából Gál Györgyöt, a Mecseki Karsztkutató Csoport munkatársát kérdeztük a barlangrendszerről.
A Barlangok Hónapja alkalmával márciusban izgalmas, ismeretterjesztő programok keretében fedezhetjük fel az alattunk tátongó üregeket. Bejárhatjuk az Abaligeti-barlangot, ellátogathatunk a megújult Denevérmúzeumba, valamint Pécsett, a Tettyei Mésztufa-barlangban is tehetünk egy időutazással egybekötött sétát. Ezek a föld alatti képződmények lélegzetelállítóak, de van egy barlangrendszer, mely nem csak a Mecsekben, de európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű. Ez pedig a fokozottan védet Spirál-víznyelő.
Levegős és vizes járatok a Mecsek gyomrában
A kutatók feltételezései szerint a Mecsek gyomrában hatalmas víztározók lapulnak. A föld alatt csörgedező karsztvíz ugyanis nemcsak az Orfűi-, a Pécsi-, a Hermann Ottó-, és a Kovácsszénája-tó táplálói, de Pécs vízellátásában is hatalmas szerepe van. A karsztvíz-tározók hatalmas kapacitásából kiindulva feltételezik a szakemberek, hogy a föld alatt óriási járatrendszerek húzódnak. Ilyen a térhálós szerkezetű Spirál is, mely egészen az orfűi malommúzeumnál található Vízfő-forrásig kígyózik a föld alatt.
A víznyelők feltérképezésére létezik egy módszer, melyet vízfestéses kutatásnak hívnak. Az Origó-Ház Egyesület, Mecseki Karsztkutató Csoportja a Mecseken is elvégezte a kísérletet pár évvel ezelőtt.
– A felmérés keretében egy teljesen ártalmatlan, zöld színű ételfestéket öntöttünk a Tubes északi oldalán található víznyelőbe. Legnagyobb meglepetésünkre a festék még a Tettye-forrás vízét is megszínezte, ami döbbenetes méretű járatrendszerről ad tanúbizonyságot – mondja Gál György, a Mecseki Karsztkutató Csoport munkatársa.
Közel fél évszázada kutatják, de még rengeteg a feltérképezetlen járat
A Pécshez közeli Spirált 1974-ben kezdték el felmérni a barlangkutatók, de az érdemi munka csak pár évvel később kezdődött. A Mecseki Karsztkutató Csoport rengeteg munkával, 1977-ben bontotta ki a Büdös-kúti völgy víznyelőjét. A feltárás lassan haladt, a megáradt patak folyamatosan betemette a járatot, csak a nyolcvanas évek derekán lett újra járható a Spirál. A következő években a kutatók fáradhatatlan munkájának gyümölcseként újabb és újabb termeket tártak fel. Végül a csoport 2008-ban megtalálta a Spirálszíve-terem nevű részt, pár évvel később pedig áttörve az omladékot egy kürtőrendszerre leltek. Ekkor lett a Spirál rekorder, a maga 2 kilométeres hosszával. A kutatók szerint könnyen lehet, hogy innen egyenesen a Vízfő-forrásig is el lehetne jutni, mely 10 kilométeres hosszt feltételezne.
– A Spirálszíve-terem jelenleg a Mecsek legnagyobb barlangi terme. Pontosan 30 méter magas, a vízszintes kiterjedése pedig egyik irányba 20, a másik irányba 25 méteres. Megtalálásakor én is jelen voltam, furcsa és különleges élmény volt – meséli Gál György.
Tudtuk, hogy valami olyanra leltünk, amit emberi szem még nem látott, kéz nem tapintott és láb nem érintett. Szó szerint sírtunk és nevettünk egyszerre.
Hiába az erőfeszítés, a Spirál vélhetően sosem lesz látogatható
Bármennyire hangzatos, Gál György szerint sajnos kevés az esély arra, hogy a Spirálból valaha turisztikai látványosság legyen. Ahogy fogalmaz, a barlang fokozottan veszélyes, és látogatása csak komoly kötéltechnika segítségével lehetséges. A kutatások azonban az elmúlt években új lendületet kaptak; fiatal, képzett barlangászok csatlakoztak a csoporthoz. A Duna-Dráva Nemzeti Park munkájának köszönhetően ráadásul több alkalommal tudták pályázati forrásból biztonságosabbá tenni a lejáratot.
– Az elmúlt időszakban új lendületet kapott a pécsi barlangkutatás. 2018-ban 18 métert, 2019-ben pedig több mint 20 métert sikerült feltárnia a Mecseki Karsztkutató Csoportnak a Spirálból, melyek rendkívül ígéretes számok. A Duna-Dráva Nemzeti Park anyagi támogatásának és a fiatal „erőnek” köszönhetően pedig 2020-ban talán még nagyobb részt be tudnak járni a barlangászok – így Gál György.
