Egy kis ékszerdoboz! Mi csak így neveztük el a PTE Klinikai Központja (az egykori 400 ágyas) mögötti parkot, ami az épületek gyűrűjében zöld szigetként hívogatja a pihenni vágyókat. Nemrég pedig egy érdekes szoborral is gazdagodott, amely nemzetközileg elismert, Pécsett is dolgozó tudós emlékét őrzi. Kukkants be velünk!
Bár kissé eldugott és főként az egyetemisták használják, de aki egyszer betéved ide, biztosan szívesen elidőz ebben a környezetben pár percet. Hiszen van itt minden: tavacska, padok, szépen megnyírt bokrot és fák és nemrég egy
szobor is került ide, amiben pihenni és tanulni lehet.
Ha a parkban teszünk egy rövid sétát, akkor egészen biztosan szemet szúr a szeptemberben leleplezett alkotás. A négy színben vibráló szobor egyszerre hívogat és impulzusokat ad.
De a park is megér egy kis kitérőt
Egyetemvárosban kevés az olyan park, mint ez. A tavacska, a dimbes-dombos füves, cserjés terület csalogatja a sétálót, hogy töltsön el pár percet az egyetemisták társaságában. A padok és a kis ösvények tényleg megérnek egy kitérőt. Északról a Klinikai Központ, délről az Orvostudományi Kar szegélyezi a zöld szigetet, így szeles időben csendes, nyugodt a park. Nekünk tetszik.
A szoborról: ritka, hogy egy jelentős tudományos személyiségnek ily módon állítsanak emléket, és a kortárs művészet világában sem mindennapos, hogy egy ilyen volumenű és minőségű munka nyilvános térbe kerüljön.
„Ez a szobor eszköz arra, hogy átélhetővé tegyük azt, amivel Grastyán Endre foglalkozott, amit kutatott, és összekapcsolhassuk a múltat a jelennel: a játékban elmerülve flow-ba kerülünk és az agyunk Théta-hullámokat generál. A tér interaktív helyszínné válik, ami dr. Orosz Klára korábbi munkáira is jellemző volt. Nem pusztán kívülről láthatjuk és csodálhatjuk az alkotást, de bele is tudunk feküdni, a részévé tudunk válni” – mondta korábban Készmann József művészettörténész, kurátor, a budapesti Ludwig Múzeum főosztályvezetője.
Ki volt Grastyán Endre?
Magyar orvos, idegfiziológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A hippocampus működésével foglalkozó kutatásai úttörő jelentőségűek. Az 1950-es években az elektrofiziológiai és magatartás-kutatási módszerek kidolgozásában és elterjesztésében jelentős eredményeket ért el. 1959-ben a Macy-alapítvány szimpóziumán, New Yorkban A hippocampus és a magasabb idegtevékenység címen tartott előadást. Még ugyanebben az évben meghívták dolgozni az UCLA agykutató intézetbe, Los Angelesbe. (Forrás: www.wikipedia.hu)
