Felebarátaim!
Tudom, belefásultok az ukrán háborúba. …Az önszankciók következményeibe majd jövőre, …vagy nem…
Több hete nem írtam erről. De a harmadik felé rohanunk.
Rezignált európai emberek beletörődésével nyaljuk be a politika és a globális média elénk pottyantott büdös hazugságkupacait a háború árán elérhető békéről, a gyilkolás árán elérhető emberszeretetről…
A háború újabb és újabb szintet lépett, most már a világ legmodernebb fegyvereinek garmadája öli az emberek ezreit…Elhülve nézem, hogy a legmodernebb gyilkoló gépezetekből Németország többet ad Ukrajnának, mint amennyivel maga is rendelkezik… Holnap pedig Volodimir kezdeményezésére, már számos nagyhatalom kísérleti fegyverei is számolják az áldozatokat Ukrajnában: „hijjnye, de hatékonyak vagyunk…”
Annyi pénzt kap a hadiipar, amelyből Afrika minden szociális gondja, a gyermekéhezéstől az elsivatagosodásig, megoldható lenne…Az uniós polgárok bajairól már nem is beszélve…
A gyilkoló gépezetet etetik adópénzeinkből a világ idióta vezetői.
És a sok aljas, békegalamb álarcos héja tovább és tovább nyomja a fegyvereket a húsdarálóba……az a daráló pedig egyre éhesebb… Nem a politikusokat fogja fasírttá aprítani a a farizeus nyugaton, sem az elszánt keleten…
A politikusok fognak minket a darálóba lapátolni.
Minden újabb fegyverszállítmány, minden nap ezernyi halottja a háború robbanásszerű eszkalációjához vezet.
Mi pedig hallgatunk, és egymással vitatkozunk, van-e háború… van-e szankció, és vannak-e ezeknek következményei?…
Hát ennyire hülyék lennénk?
Szerző: Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
A teljes poszt ITT érhető el.
(Borítóképünk eredetije INNEN van.)
