Bár első pillantásra különbözik társaitól a barna-fehér színű, hosszúkás és csápokkal rendelkező rovar, de ő is ugyanúgy poloska. Sőt, még ugrani is képes.
Nemcsak a zöld, hanem jóval nagyobb társa, a nyugati levéllábú poloska is egyre gyakoribb hívatlan vendég a háznál. Az Észak-Amerika nyugati partvidékéről érkezett faj a ’90-es évek végén bukkant fel először Olaszországban. Magyarországon 2007 óta ismert.
Fenyőfélék, főként a feketefenyők tobozait szívogatják
Télen pedig keresi azokat a búvóhelyeket, ahol áttelelhet. A tűleveleken, a rügyeken, a porzós és termős virágokon szívogatnak, de a lárvák és a poloskák csak akkor életképesek, ha hozzájuthatnak a tobozokba szorosan zárva fejlődő magvakhoz. Hosszú szipókájukkal erre képesek is, ha a tobozok még nem túl kemények.
Hozzánk Horvátországon keresztül érkeztek a Dunántúlra. Érdekesség, hogy egy év elteltével már Ausztriába is átrepültek
Szaporodásuk, fejlődésük
A hideg beköszöntével a poloskák rejtekhelyet keresnek, így elfordulhat, hogy a lakóépületekbe is behúzódnak. Ez eredeti hazájukban kellemetlen méreteket ölt, nálunk eddig csak néhány példány keresett menedéket fenyves közeli épületben, főként faházban.
Jól látnak, jól repülnek
Ha meg akarjuk fogni őket, készüljünk arra, hogy ezek a poloskák meneküléskor erőteljes hátulsó lábpárukkal messze elrúgják magukat. Megfogásukkor ugyanúgy bűzmirigyeik váladékát is bevetik védekezésül. Összetartóak, a hím poloskák veszély esetén hátsó lábaikkal az ágat ütögetve adnak vészjeleket a többieknek.
A kertben is kárt tesznek
A kártevő rovarok a növények levélnedvével táplálkoznak, így a tápanyagok jelentős részét kiszívják belőlük. Ennek eredményeképpen a növények lassabban nőnek, kevesebbet teremnek, vagy kevesebb magot termelnek.
Forrás: www.magyarmezogazdasag.hu
