Klára

Pécs Aktuál fiók

Jelentkezzen be Pécs Aktuál fiókjába, vagy hozzon lére felhasználói fiókot oldalunkon.

Regisztráció

Pécs Aktuál hírlevél

Iratkozzon fel a Pécs Aktuál hirlevelére. Összegyűjtjük Önnek a legaktuálisabb történéseket, a legérdekesebb közéleti cikkeket és elküldjük e-mail címére.

Hirdetés

Cikkünk frissítése óta eltelt 1 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A kritikák és a viták ugyanúgy részei a sportújságírásnak mint a belvárosi kávézgatás

/

Közel egy év kihagyás után újra visszatér a napi szintű sportújságíráshoz Lázár Ervin rokona, a szakma egyik szerelmese, a pécsi sportújságírók egyik meghatározó alakja. K. Mayer Andrással, immár a Pécs Aktuál munkatársaként beszélgetett Palotai Tamás a 101.7 Pécs FM-en. 

Hirdetés

– Ezer éve ismerjük egymást, elárulod, hogy jelenleg milyen titulusok szerepelnek a névjegykártyádon?
– Amellett, hogy szabadúszó sportújságíró vagyok, a Rátgéber Kosárlabda Akadémián felelek a kommunikációért, illetve ugyanebben segítek a Szentlőrinc SE-nek és a Kozármisleny SE női kézilabdacsapatának.

Aminek különösen örülök, hogy nem estem ki abból a közegből, amit nagyon szeretek, és több sportban is szerepet vállalok.

– Mennyi ideig voltál a Dunántúli Naplónál?
– Pontosan húsz évet. 2000 áprilisában, a születésnapom környékén kezdtem ott, és tavaly nyár végén jöttem el. Az volt az első munkám, és nagyon szép és hasznos éveket töltöttem ott el. Azt gondolom, hogy nem csak ebben a szakmában, de sehol sem annyira gyakori, hogy valaki két évtizedet eltölt egy munkahelyen.

– Hogy lett belőled sportújságíró? Mentél meccsekre, és rájöttél egy idő után, hogy ezzel pénzt is lehet keresni?
– Abszolút jól látod. Fiatalkoromban édesapámmal jártam focimeccsekre, egyetemistaként pedig cikkeket is írtam az egyetemi újságba. A kettőt valahogy sikerült összekapcsolnom a fejemben, és amikor elfogyott a pénzem az egyetem végén, akkor jutott eszembe, hogy milyen jó volna, ha az ember sportújságíró lehetne.

Gondoltam egyet és bementem a Dunántúli Napló szerkesztőségébe, másodjára már a főszerkesztőhöz is sikerült bejutnom. Rögtön lehetőséget adott, másnap már mehettem is gyakornokként dolgozni.

– Lázár Ervin egyébként az unokanagybátyám, úgyhogy ha minimális tehetséget sikerült örökölnöm tőle, akkor már hálás vagyok.

– Kik voltak azok, akik elsőként olvasták a cikkeidet, és próbáltak terelgetni?
– Nagyon sokat köszönhetek Grünwald Gézának, aki a sportot mindig szívügyének tekintette, de Pauska Zsolt főszerkesztő, Horváth László “Tuja” és Szűcs Zsolt is fogta a kezem. Aminek külön örülök, hogy a Naplónál nem csak a sportrovat tagjai, hanem a többi kolléga is sokat foglalkozott a betévedő fiatalokkal, aminek köszönhetően nagyon gyorsan lehetett fejlődni.

– Úgy látom, hogy amit te gondolsz sporteseményekről, emberekről az Pécsen és a régióban is mérvadó, olykor vitaindító. Jól látom?
– Jól esik, hogy ezt így gondolod, sokan az olvasók közül is így vannak ezzel. Szokták mondani, hogy addig jó újságíró valaki, ameddig kíváncsi. Na hát én kíváncsi vagyok, és ezt érzékeli a környezetem is. Ehhez mindig is hozzátartozott a hitelesség, a korrektség és a mértéktartás.

Minden olyan helyen megfordultam, ahol egy sportújságírónak meg kellett fordulni.

– Gyorsan kiderült számodra, hogy nem tudsz olyat írni, hogy mindenkinek jó legyen? Hogy fogadtad/fogadod a kritikát?
– Azt minden újságírónak el kell rendeznie magában, hogy ez egy ilyen szakma, és az olvasóknak nem mindig tetszik az, amit ír. Sőt, azt gondolom, hogy pont akkor írsz jót, ha beszélnek róla. Ebben a szakmában az egyik legfontosabb a kapcsolattartás, és hogy tudj bánni az emberekkel. A kritikusokat is tudni kell kezelni.

“Nagyon sok vitám volt edzőkkel is, így például Márton Gáborral, de sosem léptünk át egy bizonyos határt. Volt, hogy meccs után felhívott, vitatkoztunk egy jót, majd kielemeztük a meccset és elváltunk békében.”

– Szerinted milyen a K. Mayer András stílus? Én úgy látom, hogy a korrekt és a tűpontos tájékoztatás mellett nagyon laza a stílusod. Amikor az ember olvassa a cikkeidet olyan, mintha ő is a lelátón ülne.
– Évekbe telt, hogy eljussak odáig, hogy gördülékenyek legyenek a mondataim. De ahhoz is évek kellettek, hogy a saját stílusomban tudjam megírni az anyagokat. Én sem úgy születtem, hogy ez ment volna zsigerből.

– Beszélgetésünk apropója, hogy visszatérsz a napi szintű sportújságíráshoz, és ezentúl a Pécs Aktuál csapatát erősíted.
– Kíváncsian figyeltem a hírmagazin fejlődését, ugyanakkor gyorsan észrevettem, hogy a sport hiányzott a palettáról. Ahogy az újságban sokan az utolsó oldalról kezdik az olvasást, úgy a Pécs Aktuál is csak nyerhet azon, ha megjelenik a sport is.

Nagy örömmel vágok ebbe a feladatba, motivál és kihívásnak tekintem. Tiszta szívből örülök, hogy újra napi szinten foglalkozhatok ezzel a szakmával.

– Milyen anyagokat várhatunk tőled, és milyennek látod a helyi sportéletet?
– A helyi sportélet még mindig ugyanolyan színes, mint volt. Ami biztos, hogy sok olyan sportoló és sportvezető van, akinek a telefonszáma megbújik az én telefonomban, de máséban nincs benne, és ebből sokat szoktam profitálni. Továbbá mindig is nyitott szemmel és füllel jártam, híresen sokat kávézom például a belvárosban, amiért sokan furcsa szemmel néznek rám. De amennyi szórakozás, annyi munka is van ebben, ugyanis az emberi kapcsolatok rengeteget hoznak a konyhára.

Megosztás itt: facebook
Ajánlom a Facebookon
Előző sztori

Remek hangulatban strandröpiztek Orfűn

Következő sztori

Az euro bevezetését sürgeti az MSZP

Legutóbbiak innen: Arc

bool(false)