Berlován Kinga háromgyermekes édesanya, és bár a hölgyek korát nem illik elárulni, Kinga büszkén vállalja, hogy lassan betölti az ötödik X-et. Fitneszedzőként le is tagadhatna pár évet, a napokban pedig duplán rácáfolt a korára: az Orfű Spartan Beast & Sprint versenyről bronzéremmel tért haza.
– Mikor kezdődött nálad a sport szeretete?
– Gyermekkoromban atletizáltam, majd nem rögtön, de idővel testnevelés-földrajz szakos tanár lettem. A sport mindig is az életem része volt, futottam, és konditerembe jártam. Majd 45 évesen jött az a vágy, hogy valami mást csináljak, így lettem fitneszedző. A Spartan Race versennyel is ebben az időben találkoztam, de sokáig nem mertem belevágni. Aztán 2018-ban kipróbáltam magam.
A Sprint a legrövidebb a három verseny közül. Mindössze 5 kilométert kell teljesíteni, amit 20 akadály nehezít. A Super a középtáv, a Sprint versenynél nagyobb a távolság és több az akadály. A 10 kilométeres Super során több, mint 25 akadállyal, változatos terepviszonyok között kell megküzdeni. A Beast három verseny közül ez a legnehezebb. A 21 kilométert is meghaladó távot több, mint 30 akadály nehezíti.
– Milyen élményekkel tértél haza?
– Abban az évben open kategóriában indultam a Superen, ahol korosztálytól függetlenül indulhatnak el a versenyzők, és lehet egymásnak segíteni az akadályokon. Fantasztikus élmény volt, a verseny után pedig az időmet tanulmányozva úgy döntöttem, hogy legközelebb kipróbálom magam a saját korcsoportomban.
– Rögtön kiváló eredménnyel zártál!
– Igen, az első versenyemen, ahol immár az age group kategóriában indultam, vagyis a korcsoportomnak megfelelő kategóriában, második helyezést értem el. Még abban az évben a második Spartan Racen pedig harmadik lettem.
– A napokban mind a Beast, mind a Sprint kategóriát teljesítetted, ami nem kis teljesítmény. Mi kell hozzá, hogy valaki így fel tudjon készülni?
– Kardinális kérdés a sok edzés, és felkészülés, hiszen ha nem felkészült a sportoló, könnyen megsérülhet a terepen vagy az akadályokon. Én edző segítségével futottam, az erőnlétem pedig saját edzéseimen fejlesztettem: gymsticket, TRX-et és stabilityt tartok.
– Melyek voltak azok az akadályok, amik nehézséget okoztak?
– Igazából holtpontom nem volt, sikerült jól felkészülnöm, a meleg miatt pedig próbáltam visszafogni magam. Azért hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem voltak nehéz pillanatok. Például volt olyan emelkedő, ahol csak négykézláb, libasorban tudtunk felmenni, annyira meredek volt a terep.
– Mi a legfontosabb az edzés szempontjából, az ötvenhez közelítve?
– A megfelelő pihenő. Nem szabad alulértékelni az edzések közti pihenést, hiszen anélkül mit sem ér egy kemény edzés. Emellett figyelni kell testünk jelzéseire, és vigyázni olyan testrészeinkre, melyek korábban esetleg sportsérülést szenvedtek.
– Mi a véleményed a korodbeli hölgyekről? Mennyire fogékonyak a mozgásra?
– Munkámból kifolyólag sok korombeli nővel találkozok, akik rendszeresen mozognak. Persze olyanról is tudok, akik nem hajlandóak felállni a fotelból, de úgy látom, ez nem annyira jellemző Pécsen.
– Mi lesz a következő megmérettetésed?
– Neveztem a BakonyRUN-ra, augusztusban pedig Lengyelországban lesz a Spartan Race TRIFECTA futama, ahol mind a három kategóriában – Sprint, Super és Beast – lehet majd indulni. Legfőbb álmom a TRIFECTA vébé, ami az ősi Spárta városának területén fekvő Szpártiban lesz novemberben, pont akkor, amikor ötven éves leszek. Az a vágyam, hogy ott ünnepeljem a születésnapom.
