Pető Ákos könyvvizsgáló, adószakértő, a FIVOSZ (Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége) Baranya megyei elnökének véleménycikke.
Néhány hete még mindenki élvezte a jó időt, a vendéglátóhelyek tömve voltak, új vállalkozások alakultak nap mint nap, a hitelezés pörgött, a gazdaság jól teljesített. A vállalkozások legnagyobb problémája a megfelelő munkaerő megtalálása és megtartása volt, olyannyira, hogy egyesek szerint a munkaerőhiány a növekedés legnagyobb gátja volt.
Március elején már egyre aggasztóbb hírek láttak napvilágot Olaszországból, de még mindig távolinak tűnt, pláne gazdasági értelembe. Múlt héten talán mindenki számára világossá vált, hogy valami megváltozott. Az események pillanatokon belül változtak.Üzletek egyik napról a másik napra zártak be, rengeteg vállalkozás bevétele egész egyszerűen megszűnt, emberek tömkelege vált munkanélkülivé.
Március 18-án Orbán Viktor bejelentett egy intézkedéscsomagot, majd nem sokkal éjfél előtt a Magyar Közlönyben megjelent a 47/2020 (III.18.) Kormányrendelet. A kormányrendelet azonnali intézkedéseket tartalmaz hitelezéssel és adózással összefüggő kérdésekben.
Adózással kapcsolatban rengeteg a kérdés, kire-hogyan fog vonatkozni, várható-e az értintettek körének bővülése, milyen további intézkedések várhatóak.
A hitelezéssel kapcsolatban egyértelműbbnek látszik a helyzet, a Kormány 2020. december 31-ig fizetési moratóriumot rendelt el, azzal, hogy ez külön rendelettel meghosszabbítható. Nagyon fontos, hogy a moratórium nem azt jelenti, hogy eltörölték a hiteleket, hanem, hogy egy ideig nem muszáj fizetni. A fizetési haladék a 2020. március 18-án 24:00-kor fennálló már folyósított és fennálló szerződésekre vonatkozik.
A rendelet a lakossági és vállalkozási hitelekre egyaránt vonatkozik, legyen az személyi kölcsön, jelzáloghitel. A lízingelt autók esetén amennyiben pénzügyi-lízing szerződésről van szó, úgy azokra is vonatkozik, a tartós bérleti szerződésekre nem. Amennyiben a hitelünk a moratórium alatt járna le, úgy az meghosszabbodik 2020. december 31-éig.
A moratórium alatt se tőkét, se kamatot, se egyéb járulékos költséget nem kell fizetni. A rendeletben van két mondat mely arra utal, hogy az adós dönthet úgy, hogy a szerződése eredeti feltételei szerint fizet. Nagy valószínűséggel az összes szerződésre életbe lép a moratórium, így amennyiben úgy dönt az adós, hogy mégis az eredeti feltételek szerint szeretne teljesíteni, úgy azt jelezni kell a hitelintézet felé, egyelőre nem tudni milyen módon.
Jó hír lehet, hogy a nagy valószínűséggel megnövekvő személyi kölcsönök kamatlábát maximalizálták 5,9 százalékos THM-en. Más kérdés, hogy a bankok erre hogyan fognak reagálni, hiszen a jelzálogjoggal nem biztosított hitelek kiemelten magas kockázatúak. Nem lepődnék meg ha a jelen szabályok szerint sok hiteligénylés visszautasításra kerülne. Fontos tudni, hogy a fizetési halasztás nem jár kamatmentességgel, a moratórium alatt is halmozódik a kamat, tehát a moratórium lejárta után magasabb lesz a fennálló tartozás.
Nehéz megjósolni mi fog történni, jelenleg a legfontosabb az egészségügyi helyzet rendezése, de nagyon komoly gazdasági visszaeséssel kell számolni. A moratórium nagy segítség a hirtelen bajba került adósoknak, de a tartozás a haladék után ugyanúgy esedékes lesz, míg a gazdaság nem fog talpra állni egyik napról a másikra. A helyzet bizonytalan időbeli elhúzódása okán mindenkinek mérlegelnie kell a saját helyzetét, lehetőségeit, átgondolnia milyen tartalékokat tud mozgósítani.
Az intézkedésre nagy szükség volt, finomhangolások és további intézkedések egészen biztosan várhatóak.
Most mindenki nagy levegőt vesz és felkészül valamire, amiről csak annyit tudunk, hogy fájni fog.
