Lassan tíz éve dolgozik ügyvezetőként a PVSK férfi kosarasainál. Bán Gábor mesélt a Pécs Aktuálnak arról, hogy mit jelent számára a klub, mit szeretne elérni a vasutasokkal, elárulta, kinek szurkol a mindössze két és fél éves kisfia (nem lesz meglepetés…), miként azt is megtudtuk, hogy miért „Macska” a beceneve.
Korán kapcsolatba került a PVSK-val, a TÁSI-tól 1985-ben került a vasutasokhoz. Végigjárta a ranglétrát, egészen az A-csoportig jutott a felnőtt csapat tagjaként, majd játszott az NB II-es PVSK-Pécsváradban és PEAC-ban, az NB I. B-s Kozármislenyben, szerepelt az olasz és a francia harmadosztályban, továbbá sportszervezőként dolgozott a WNBA-s Phoenix Mercurynél (itt egy ebédszünet során kosarazott Charles Barkleyval, a kétszeres olimpiai bajnok korábbi NBA-sztárral, akit 2006-ban beiktattak a Kosárlabda Hírességek Csarnokába).
– Nagyon sokat jelent számomra, hogy tizenhét évesen olyan legendákkal játszhattam együtt, mint például Varasdi János és Rab Gyula. Óriási élmény volt! – mesélte a 49 éves Bán Gábor. – Akkor ismertem meg Kövecses Józsit, „Csőrit” is, akivel most együtt dolgozunk, ő a technikai vezetőnk. Kötődöm ehhez a klubhoz:
egy csapat, egy család, egy cél, ezt jelenti számomra a PVSK.
Lassan tíz éve ügyvezetőként dolgozik a férfi kosárlabdacsapatért. Sok mindent megélt ez idő alatt – több volt a jó, mint a rossz. A 2009-es csúcs, a Magyar Kupa-diadal és a bajnoki ezüstérem után két év zuhanórepülés következett, ő pedig 2011-ben Máté János helyére érkezett. Azóta szépen, lépésről lépésre építkeztek: jött két nyolcadik hely, két hetedik, két hatodik…
– Lépegettünk előre a tabellán. Az utóbbi szezonokban folyamatosan ott voltunk a playoffban, hogy aztán a 2018/2019-es idényben bronzérmet szerezzünk. A célunk most is az, hogy az első nyolcban végezzünk, de tudni kell, hogy a tavalyi költségvetésünkből harminc százalékot visszavettünk, öt légiós helyett pedig csak négy van – mondta Bán, akitől megkérdeztük, a csapat ügyvezetőjeként mi az álma: – Szeretnék egyszer a csapattal bajnok lenni! Sok mindennek kell ehhez klappolnia, sportszakmai és anyagi oldalról is mindennek rendben kell lennie.
Mondhatni, a magánéletében minden klappol. Négy éve alkotnak egy párt dr. Vörös Erika építésszel, a PTE MIK oktatójával, s közös gyermekük is született: Zsombor már két és fél éves. Naná, hogy nem a focilabda a mindene!
– Kicsit talán későn jött az életembe az apaság, de nagyon élvezem! Zsombi négy hónaposan már ott volt az egyik meccsünkön, saját csöppnyi PVSK-s mezében. Otthon a kis palánkjára már rendszeresen játszik, mindig szól nekem, hogy „Apa, meccs!” Nincs mese, ilyenkor mennem kell! Amióta pedig elkezdett beszélni, már szurkolni is tud: „Hajrá, Panthers!”, „Hajrá, Pécs!”
A tüke pécsi Bán Gábor (szüleinek szőlője is van a Makár dombon) a családjával már Kozármislenyben él, ahol nagyon jól érzik magukat. Van egy kutyájuk, Brúnó, s ha az ír szetter tudná, hogy a gazdi beceneve „Macska”, akkor lehet, hogy nagy kalamajka lenne! De honnan ez a becenév?
– Ez még egy általános iskolai történet. A 2-es Gyakorlóban az angol tanárom nevezett el így, mert mind a sportpályán, mind a tanulásban talpraesett voltam, mondogatta is, hogy nekem kilenc életem van. Azóta rajtam ragadt ez a becenév, s bizony sokan talán még a keresztnevemet sem tudják, csak „macskáznak”. Abszolút nem zavar!
