Nem kevesebb, mint három hónap home office után tértek vissza a Pannon Filharmonikusok zenészei az élő próbákhoz. Az egyik leghosszabb kényszerszünetre ítélt intézmény muzsikusai nem tétlenkednek, már szombaton szabadtéri koncertet adnak a kultúrára éhes pécsi közönségnek. Horváth Zsolt igazgató több izgalmas projektről is beszámolt a Pécs Aktuálnak, de beszélt a pécsi komolyzene-fogyasztásról és a helyi kulturális élet fejlődéséről is.
– A koronavírus-járvány alatt sem tétlenkedtek a Pannon Filharmonikusok zenészei, hiszen Bartók Béla Concertójából játszva buzdították a pécsieket az otthonmaradásra. Mivel telt még a csapatnak a „kényszerszünet”?
– Mi a folyamatos megújulásra és szervezetfejlesztésre törekszünk. Sokak szerint a klasszikus zene világa egy letisztult, állandó, és merev elvek szerint működő rendszer, a színfalak mögött azonban ennek pont az ellenkezője történik. Mi hiszünk a dinamikus megújulásban, és abban is, hogy mindig minden helyzet tartogat valamilyen fejlődési lehetőséget. Ennek a filozófiának a mentén dolgoztunk a veszélyhelyzet alatt is.
A több ezer fős bérletesünket a veszélyhelyzet alatt több alkalommal felhívtuk, és megkérdeztük, hogy segíthetünk-e. Akinél igény mutatkozott, azoknak bevásároltunk, és ott segítettünk ahol tudtunk.
– Ezeknek az apró gesztusoknak köszönhetően a pár hónap alatt még jobban megerősödött az egyébként is szoros kapcsolat a filharmonikusok és a több tízezer fős hallgatótáborunk között. Emellett rendszeresen publikáltunk anyagokat az online térben is, hiszen mi ugyanúgy megtapasztaltuk a home office és a digitális oktatás hozta nehézségeket, és ezt szerettük is volna megmutatni a közönségünknek. Tudniillik a filharmonikusok átlagéletkora 43 év, a közösségünk pedig 77 fő 14 év alatti gyermeket nevel. Mindemellett fontos volt számunkra, hogy ez alatt az időszak alatt is intenzív szakmai munkát végezzünk. A kollégák folyamatos kapcsolatban voltak a karmesterekkel úgy, hogy az otthoni próbákat felvették, melyet a karmester egyénileg kielemzett és utólag instruált.
Ez a próbafolyamat olyan intimitást teremtett karmester és muzsikus között, mintha a zenész meztelenre vetkőzött volna.
– Tíz napja kezdődtek el a zenekari próbák, ami megerősítette, hogy érdemi kopás és szakmai veszteség nélkül végig tudtuk vinni ezt az elmúlt néhány hónapot.
– Milyen változások lépnek életbe a PFZ életében a COVID után?
– Mi egy olyan ágazatot képviselünk, mely elsőként zárta be, és a legkésőbb nyithatta újra kapuit a pandémiás időszakban. Szerencsére a kormány folyamatos kapcsolatban volt a szakmával, a kultúráért felelős államtitkár heti rendszerességgel tartott online értekezletet az ágazat vezetőivel, ami rengeteget segített a tervezésben. Igazi örömhír volt, hogy a napokban teljes feloldást kapott a működésünk létszámkorlátozás (a szabadtér kivételével), és távolságtartás betartása nélkül.
– Az Ezüstcsillanás fantázianevű 2020/2021–es évad csak szeptember 10-én kezdődik Balog József zongoraművész hangversenyével. Addig mivel készülnek a pécsi közönségnek?
– Június 27-én, szombaton kezdjük a hangversenyeinket a Zsolnay Negyed Pirogránit udvarában, elsőként Bogányi Tibor, majd július 4-én Gilbert Varga vezető karmesterek vezényletével. A „Szabad ég alatt” koncertjein kamaraszimfonikus formációnk értékes klasszikus zenei művekkel, mégis a könnyed nyári estékhez igazodva köszöntik újra élőben a pécsi közönséget. Olyan zeneművekkel készülünk, mely nem igényelnek mély műértést, és abszolút az üde nyáresti környezetbe illeszkednek.
Amíg nem lehetett rendezvényeket tartani, az egy egyértelmű állapot volt. Most azonban egy olyan szakaszba lépett a világjárvány, ami inkább az egyéni döntésekről és a bizalomról szól. Az a célunk, hogy ezekkel a szabadtéri koncertekkel – oldva a belső feszültségeket – újra egymásra találjon a zene és a közönség.
– Később, augusztus 16-án a Dóm téren egy igazán üdítő, friss ABBA előadás biztosítja a magas színvonalú nyáresti szórakozást, 20-án pedig ünnepi hangversennyel várjuk erre a helyszínre az érdeklődőket.
– Mire számíthat a pécsi közönség ősztől?
– A művésztársadalom jelentős része szabadúszó, akik a járvány idején munka, így egzisztencia nélkül maradtak. Bár a kormány különböző programokkal próbálta őket segíteni, a rendszeres bevételtől így is elestek. Úgy gondolom, hogy az intézményeknek nagy felelőssége van abban, hogy amint lehet, munkát kínáljanak ezeknek a művészeknek. Ez az oka annak, hogy nagyobb lesz a magyar művészek aránya a következő évadban, anélkül, hogy bárminemű szakmai kompromisszumot kötnénk. Kiemelném, hogy a következő évadban ünnepli a Kodály Központ 10 éves fennállását, ami ősztől okot ad szakmai diskurzusokra is.
– Ha jól tudom, gondolkodnak egy generációkon átívelő kampányban is!
– Magának a művészeteknek nagyon fontos szerepe van az életünkben, a generációknak pedig a továbbörökítésében. Néha már-már provokatív módon szeretjük hangsúlyozni a generációk felelősségét ebben a kérdésben. Hiszen nem csupán az államnak, az oktatásnak vagy magának az intézményeknek van szerepe abban, hogy a társadalom hogy működik, hanem az egyénnek is. A korábban említett idős generációnak pedig most szüksége van segítségre. Kell, hogy az unoka kézen fogja a nagymamáját, és elkísérje a koncertre, hogy ő biztonságban érezze magát. Ehhez van most szükségünk a fiatalokra!
– Mi a véleménye a pécsiek komolyzene-fogyasztásáról?
– A Pannon Filharmonikusok kiemelt figyelmet fordít valamennyi korosztály igényeire. A fiatalok az a réteg, akik a legtöbb frissességre, újdonságra vágynak, amit mi igyekszünk kiszolgálni. Azonban ennek a módszertana rendkívül összetett. Az a tapasztalatunk, hogy ami pár éve működött a fiatalokon, az most biztosan nem fog.
„A fiatalokat négyévente teljesen más nyelven kell megszólítani. Ha ezt az evidenciát elfogadja az ember, és a gyakorlatba is át tudja ültetni, akkor nyert ügye van.”
– Az igazi feladat megtalálni a kommunikációs kontextust a fiatalokkal. Mert ha már itt vannak a Kodály Központban, akkor nem kérdés, hogy élménnyel gazdagodnak. Mind a középiskolásoknak, mind a főiskolásoknak szóló programjaink teltházasak, de az nem titok, hogy ebben elképesztő mennyiségű munkánk van.
– A vidéki városok között a pécsi kulturális élet milyen szerepet foglal el?
– A magyar kulturális életben Pécsnek kiemelkedő szerepe van. Egyedülálló jellegű, kezdeményező és kreatív a kulturális élete ennek a városnak a vidéki városok közül, melynek vannak valóban országos, nemzetközi rangú elemei. Elképesztő organikus fejlődés ment végbe Pécs kulturális produktumában, mondom ezt úgy, hogy 25 éve vagyok ennek az együttesnek a tagja, és 17 éve vezetem. Ahova én szerződtem, és amilyen élet ma van a városban, az mintha két külön bolygó lenne. De hogy a társulatunkról is mondjak egy mondatot zárásként: a magyar zenekultúra értelmezhetetlen a Pannon Filharmonikusok nélkül, mely messze túllépte a lokális igények szintjét.
