Sólyom László volt köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság első elnökét, akadémikust, egyetemi tanárt október 18-án római katolikus szertartás szerint helyezték örök nyugalomra a Fiumei úti sírkertben. A római katolikus temetési szertartást Felföldi László pécsi megyés püspök végezte. A volt köztársasági elnök tartalmas életet élt, tetteiből, hátrahagyott szavaiból nagyon sokat tanulhatunk. Élete végéig pécsi maradt.
„Tudomást szerezvén Sólyom László úrnak, a Magyar Köztársaság néhai elnökének haláláról, ki szeretném fejezni őszinte részvétemet Önnek, a Kormánynak és a magyar népnek. Szívből imádkozom az Úrhoz, hogy fogadja be az elhunytat az Ő békéjébe, és adja meg mindazoknak, akiket halála érintett, különösen családjának, a remény vigasztalását. Isten áldja meg Magyarországot és az egész népet! „ – írta Ferenc pápa október 10-én Novák Katalin köztársasági elnöknek köldött táviratában.
A temetési szertartást Felföldi László pécsi megyés püspök végezte. „Sólyom László nagyon tudatosan, erős akarattal és mély hittel erre a megrendíthetetlen sziklára építette életét, emberi küldetését” – mondta róla egyebek mellett a pécsi püspök.
- A szertertáson több olyan dolog kiderült Sólyom Lászlóról, amit eddig a kevesen tudtak.
- Amikor a felesége megbetegedett, Sólyom László végig otthon és egyedül ápolta őt 2015-ös haláláig.
- Hetvenöt évesen, egyhuzamban végiggyalogolta az El Camino 650 kilométer hosszú zarándokútját.
- Idén február elején, napsütéses időben sokadszorra gyalogolt fel a Zengőre, a Mecsek csúcsára. „Tanár úr járása ugyan már erőtlen volt, tüdőgyulladással küszködött, meg is említette: valószínűleg utoljára mássza meg a hegyet.”
- Megtanult repülőgépet vezetni, talán a legidősebb emberként Magyarországon. Sikeresen levizsgázott, pilótaengedélyt szerzett és repült, amikor csak tehette.
- Közéleti és tudományos életét már lezárta, de tudata és lelke nem akart meghalni. Még inkább a belső felé fordult, és teológiai írások fordításába kezdett. Angolból lefordította Őrsy László jezsuita pap Életerős zsinat című könyvét, német nyelvről pedig szenvedélybetegek családtagjai részére szóló szakmai kézikönyveket fordított a Magyar Máltai Szeretetszolgálat felkérésére.
- Alig másfél év alatt annyira megtanult olaszul, hogy lefordította a „Ferenc pápa és az ő ideje” című kötetet, amelyet Andrea Riccardi szerkesztett.
- Amíg a betegsége engedte, minden héten négy alkalommal elment a Széll Kálmán téri hajléktalanétkeztetőbe, és kora hajnalban már kente a zsíros kenyeret, úgy, hogy mire az első ember bejött a helyiségbe, ő akkor már nem volt ott, mert nem akarta, hogy lássák, ki kente meg a kenyereket.
- Volt, hogy egy látogató kisgyerekét foglalta le irodájában, amíg édesanyja az ügyeit intézte. „Amikor visszajött az irodából, látta, hogy az elnök úr és a kislány az elnök úr szobájában az asztal előtt térdelnek a földön, együtt rajzolnak felhőcskéket, és ott beszélgetnek egymással.”
