A Kilimandzsárót 7 nap alatt gyűrték le
Csaba 2018 előtt az Alpokban volt csupán, 2500 méternél magasabban nem járt, így a Kilimandzsáró már egy komolyabb lépcsőfok volt számára.
– Andrással már a hegymászás előtt sportoltam, mondhatni ő volt az egyik mentorom. Ő akkor már látta, hogy bennem van az az erő és akarat, ami a Kilimandzsáró megmászásához kell. Négyen vágtunk neki, és nyolc napon át tartott az expedíció – mondta el a pécsi építész.
Az alapcsapat tagja volt még Szöllösi Tamás, dr. Tímár András, Máthé Áron.
Kétszer is összeesett, betegen mászta meg a közel 6000 métert
Csaba első nagy mászása nem indult fényesen. Az odafelé vezető úton összeszedett egy légúti megbetegedést és végig lázas volt. Gyógyszeres kezelésre volt szüksége, hogy végig tudja csinálni a nyolc napot, de így is kétszer összeesett felfelé haladva.
De ez magashegyi hegymászásnál teljesen normális. Van, aki még hallucinál is. Háromezer méter felett oxigénhiány lép fel, a pulzus folyamatosan emelkedik, a szervezetnek akklimatizálódnia kell, hogy kibírja. Volt, hogy én is hallucináltam. Egy fehér mezőt láttam a hold alatt, ahol be lehetett sétálni az égitest alá. Olyan volt, mint egy régi, fekete-fehér kép.
Magyari Csaba
Csaba minden nap szólt a túravezetőnek és a csapatnak, hogy inkább visszafordul – nem akarta hátráltatni és veszélyeztetni sem társait, sem pedig az expedíciót. Azonban a csapat biztatásának és támogatásának hatására végül felért a csúcsra.
Az 5895 méteres csúcs elérése mellett más is történt: megszületett, összekovácsolódott a Kalandvágyók csoportja.
Azóta évente egyszer magasra törnek
A sikeres kilimandzsárói expedíció után a csapat újabb hegyet választott ki magának. Az Oroszországban fekvő 5641 méter magas Elbruszra akarták kitűzni zászlajukat 2019-ben.
Azonban a hatalmas szelek, hóviharok és zord időjárás miatt 5100 méteren visszafordultak. Túl veszélyes lett volna tovább mászni. A következő évben vissza akartak térni, hogy befejezzék túrájukat, de a pandémia ezt meghiúsította.
Mindezek mellett a törökországi Ararát-hegyet (5137 m) tervezték megmászni. Következő útjuk pedig a Fekete-tenger keleti partján fekvő Grúziába vezet. A Kalandvágyók csapata számára Ázsia és annak környéke mindig is amolyan vesszőparipa volt – ezért döntöttek az egykori posztszovjet állam mellett.
A Mecsekben is gyakran túráznak!
A Kalandvágyók csapata az évi nagy mászás mellett három felkészítő túrát tart. Az akklimatizációs felkészüléseket a Mecsekben végzik. Ilyenkor a Misinát, a Zengőt vagy a Hármas-hegyet veszik célba.
– Eddig csak egyszer tévedtünk el hegymászás közben. És az pont a Mecseken történt – tette hozzá nevetve a pécsi hegymászó.
Na, de hogy mi vesz rá egy háromgyermekes pécsi építészt, hogy a világ legveszélyesebb magasságaiba törjön?
A válasz egyszerű: az ismeretlen tájak és idegen kultúrák felfedezése és megismerése, amelyhez erős csapatszellem és bajtársiasság csapódik.
Ha a hegyen vannak és baj van, senki sem segít nekik. Magukra vannak utalva olykor a legzordabb körülmények között. Ilyenkor nem lehet kihátrálni, vagy telefont nyomkodni – cselekedni kell.
Először a Kilimandzsárón találkoztam azzal az érzéssel, hogy nem csörög a telefonom, és hogy nem volt internet. Második napon már arról beszéltük, hogy hihetetlen szabadságérzetet ad már az a tény, hogy nem csörög a telefon. Persze igyekeztünk valamilyen úton-módon tartani a kapcsolatot a családdal és a kollégákkal, de a hegyen csak te vagy és a csapat. Nem számít semmi más.
Magyari Csaba
A felkészülésekről, élményeikről, az expedíciókról képes és videós beszámolókat is szokott tartani a Kalandvágyók csapata.
Ez is érdekes lehet
A bemelegítés nem árt!
A reményt adja fel utoljára...
Hiába kutattak a magyar hegymászó után.
Tapasztalt serpákból álló mentőcsapat keresi a magyar hegymászót.
Állítólag akár kétmilliárd forintba is kerülhet a felújítás.
Motivációt és jövőképet szeretnének adni az ácsoknak, a hegesztőknek és a lakatosoknak.
